Kutatók szerint a koronavírus mutálódik és egyre fertőzőbbé válik
A Los Angeles Times tudósított először arról a tudományos cikkről, amely szerint a világon megjelentek az első genetikailag módosult COVID-19 törzsek, ezek pedig jóval ellenállóbbak a jelenlegi kórokozóhoz képest. De mi erről az igazság?
Az új tanulmányt a bioRxiv portálra töltötték fel április 30-án és az új-mexikói Los Alamos Nemzeti Laboratórium tudósaitól származik. Arról írnak, hogy a Sars-CoV-2 evolúcióját két hónapon keresztül vizsgálták a genetikai szekvenciák elemzésével. A mintákat a Föld különböző országaiból gyűjtötték be és a fertőzés hatékonyságában kulcsszerepet játszó tüskefehérje tanulmányozására fókuszáltak.
A kutatócsapat felfedezte, hogy a kínai Vuhanból származó eredeti törzsnél néha a D614 nevű tüskeprotein mutálódott. Az első európai és amerikai betegeknél szintén megfigyelték a D614-et, februárban azonban egy teljesen új, G614 változat jelent meg a világon mindenhol. A tudósok ugyanezt a mintát tapasztalták mindegyik országban – először kialakul a D614, majd gyors módosulások után létrejön a G614.
A G614 a szakemberek elmondása alapján tökéletes bizonyíték arra, hogy a vírus szinte hónapok alatt képes rezisztensebbé válni. Más betegségek kórokozóinál hasonló folyamatok játszódtak le korábban, elég csak a megfázásra vagy az influenzára gondolnunk, így nem meglepő, hogy a koronavírus is mutálódik, ennek ellenére a tanulmányt többen is kritizálják.
A Harvard Egyetem epidemiológusa, Bill Hanage egyetért abban, hogy a vírus európai törzse terjedhetett el a világon és nem a kínai változat, azonban szerinte ez nem jelenti egyből azt, hogy jelentősen nőtt volna a rezisztenciája.
„Az izolált génszekvenciák az európai járvány kitöréséből származnak, amely jóval intenzívebbnek bizonyult a kínaihoz képest. Ez egyrészt lehet attól, hogy fertőzőképesebb, másrészt viszont attól is, hogy későn reagáltak a továbbterjedés megfékezésére.”
mondta Hanage.
A G614 mutáció tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vírus erősebbé vált, hanem inkább azért módosulhatott, hogy meggyorsítsa a terjedési sebességét. Bár Hanage úgy gondolja, a kutatóknak semmilyen bizonyítékuk nincs a fertőzőképesség effektivitásának növekedésére, ezt egyértelműen még nem zárhatjuk ki.
A Columbia Egyetem virológusa, Angela Rasmussen Hanage-nál sokkal szkeptikusabb állásponton van:
„Egyetlen kísérletet sem végeztek el, az egész puszta találgatás. Nincs rá semmi bizonyítékuk, hogy a vírus jobban átadhatóvá vált volna és semmit nem mutattak azzal kapcsolatban, hogy a mutáció funkcionalitása szignifikánsan eltérne.”
A kutatók felhívták a figyelmet a tüskefehérje rendkívüli változékonyságára és arra, hogy ez milyen módon tudja variálni a koronavírus alapvető tulajdonságait. Ezeknek a mechanizmusoknak a megértése komoly kihívás elé állítják az orvostudományt, a megfejtésük pedig hatalmas előrelépés lehet a második hullám megállításában és a védőoltás kifejlesztésének elősegítésében egyaránt.
A COVID-19 globális terjedése a tudósokat arra ösztönözte, hogy villámsebességgel végezzék a kutatásokat annak érdekében, hogy minél hamarabb legyőzhessék a vírust. Ennek hatására nyilván születnek ellentmondásos tudományos cikkek is, melyek elfogadásához vagy cáfolásához nyilván idő kell. Reméljük, hogy ebben az esetben az utóbbi lesz végül az igaz.
Az Egyesült Államokban már a járvány következő fázisától tartanak:
