A déli féltekének leghidegebb víztömegét a Tengerészeti és Antarktiszi Kutatócsoport (IMAS) vizsgálta. Ahelyett, hogy pozitív hírekkel szolgálhattak volna, a környezetszennyezés egyik legszomorúbb bizonyítékára bukkantak. A Déli-sarkhoz közel lévő jégréteg alatt egy csomó befagyott műanyagdarabot találtak.

A mikroműanyagok olyan apró szemcsék, amelyek az erózió során egy nagyobb termékről lemorzsolódtak. A palackok, a különböző plasztikus szövetek és egyéb, ember által előállított szemetek az idő során az óceánokban hánykolódva egyre jobban elkopnak, végül pedig szinte porrá őrölt formában vagy a vizekben maradnak, vagy a partokra kerülnek, rosszabb esetben pedig akár a tengeri élőlények akaratlanul elfogyaszthatják őket, amely súlyos pusztulásokhoz vezethet.

Ezeket a műanyagszemcséket korábban már kimutatták az északi Jeges-tengerből és az antarktiszi felszíni óceánból, azonban az antarktiszi jég alatt először találták meg őket. 14 különböző helyszíni mintavételezést végeztek, amelyek után összesen 96 részecskét fedeztek fel a jégben. A kutatók szerint az olvadásoknak köszönhetően akár a tenger is bemoshatta a műanyagdarabokat a felszín alá, ahol azok később befagytak.

A tanulmányban ugyanakkor hozzátették, az antarktiszi Déli-óceánban sokkal nagyobb műanyagszemét-darabok úszkálnak, ezért a bomlási folyamatok lassabban zajlanak le. A tudósok ezért úgy vélik, a hulladékszemcsék valószínűsíthetően a turisták vagy a kutatók személyes felszereléseiből maradhattak vissza.

Azzal, hogy a mikroműanyag részecskék a jég alá kerülnek, sokkal több időt töltenek a felszíni vízben ahelyett, hogy lesüllyednének az óceán fenekére. Emiatt lehet az, hogy a garnélák, krillek vagy a hasonló tengeri élőlények élelemként tekinthetnek rájuk, így pedig komoly problémává lépnek elő az ottani táplálékláncban.

Sajnos az Arktiszon is súlyos a helyzet: