Először sikerült megfigyelni, amint két állat egyetlen példánnyá olvad össze
A szakértők szerint eredményeik áttörést hozhatnak a gyógyászatban.
Egy friss tanulmányból kiderül: először sikerült megfigyelni, amint két mélytengeri bordásmedúza egy sérülést követően egyetlen példánnyá egyesül, a szakértők pedig úgy vélik, a témával kapcsolatos eredményeik áttörést hozhatnak a gyógyászatban. A bordásmedúzákról egyébként azt érdemes tudni, hogy a strandoknál is gyakran látható medúzákkal állnak rokonságban. Ezen fajok teste zselés állagú, a tengerek mélyén élnek, és a medúzákkal ellentétben nem ugyanazon nyíláson keresztül táplálkoznak és ürítenek, hanem van külön anális pórusuk. A bordásmedúzák a Földön legkorábban felbukkant állatcsoportok közé tartoznak, egyedi idegrendszerrel és furcsa tulajdonságokkal bírnak.
A szakértők laboratóriumi körülmények között tartott példányokat vizsgáltak, amikor egy szokatlanul nagy, atipikus szervekkel bíró egyedre lettek figyelmesek. Ezáltal pedig arra kezdtek gyanakodni, hogy az állat két sérült bordásmedúzából jöhetett létre. A további elemzések feltárták, hogy két egyed viszonylag gyorsan és zökkenőmentesen képes egyetlen állatot alkotni – írta meg a 24.hu a The Independent cikke alapján. A részleteket illetően kifejtik: amikor a csapat a példány egyik lebenyét ingerelte, láthatóan az egész összeolvadt élőlény reagált. Kei Jokurát, az Exeteri Egyetem munkatársát és kollégáit meglepte a jelenség.
Az is kiderült, hogy az alig két óra alatt összenőtt állat izom-összehúzódásainak 95%-a teljesen szinkronban volt. Amikor az egyed fluoreszcensen megjelölt garnélával táplálkozott, a részecskék az összenőtt táplálékcsatornán keresztül haladtak, ami azt jelzi, hogy az emésztőrendszer is összeforrt. Az ürítés mindkét anális póruson keresztül történt, de nem egyszerre – teszik hozzá. A következő nagy kérdés, hogy az összeolvadás milyen stratégiai előnyökkel jár; a kutatók reményei szerint a későbbi vizsgálatok választ adhatnak erre. De az eredmények segíthetnek jobban megérteni azt is, hogy az immunrendszer miként ismer fel egy egyedet idegenként.
„Az átültetett szövetek funkcionális integrációs képessége sok élőlényben tisztázatlan” – hangsúlyozták a szakértők, hozzáfűzve: a folyamat alaposabb feltárása javíthat a regenerációs és transzplantációs módszereken is. De korábban arról is beszámoltunk, hogy egy új tanulmány alapján sikerült megfigyelni polipok és halak közös vadászatát. Bár a polipok alapvetően magányosan élnek, a bizonyítékok azt mutatják, hogy a zsákmány érdekében időnként képesek együttműködni más fajokkal. A szakértők egyébként korábban is dokumentálták, ahogy a két állatcsoport közösen vadászik puhatestűeke, rákfélékre vagy más prédákra, ám a friss eredmények segítenek jobban megérteni ezeket az együttműködéseket.