A BMC Medicine folyóiratban megjelent kutatás több mint 1,5 millió felnőtt adatait vizsgálta tíz éven keresztül, az Egyesült Királyság, Tajvan, Kína, Dánia és az Egyesült Államok területén. Az eredmények szerint azok, akik erősen szennyezett levegőjű térségekben élnek, jóval kisebb mértékben csökkentették halálozási kockázatukat a vizsgálati időszak alatt, legyen szó bármilyen okból bekövetkező halálról, rákról vagy szívbetegségről.

A kutatás középpontjában a finom részecskeszennyezés, az úgynevezett PM2.5 állt, amely 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskéket jelent. Ezek a részecskék képesek mélyen a tüdőbe jutni, sőt a véráramba is bekerülhetnek. Az elemzés kimutatta, hogy „az edzés előnyei élesen csökkentek, amikor az éves átlagos PM2.5-szint elérte vagy meghaladta a 25 mikrogrammot köbméterenként”, és a világ lakosságának 46%-a olyan régióban él, ahol a szennyezettség ezen a szinten vagy afölött van – jegyzi meg a Science Daily.

A kutatás vezetője, Po-Wen Ku professzor (Nemzeti Chung Hsing Egyetem, Tajvan) hangsúlyozta: „Eredményeink kiemelik, hogy a testmozgás szennyezett környezetben is hasznos marad. Azonban a levegőminőség javítása nagymértékben fokozhatja ezeket az egészségügyi előnyöket.”

Társszerzőként Andrew Steptoe professzor (UCL, Behavioural Science & Health) hozzátette: „Tanulmányunk azt mutatja, hogy a mérgező levegő bizonyos mértékig blokkolhatja a testmozgás előnyeit, bár nem szünteti meg azokat. Az eredmények újabb bizonyítékot jelentenek arra, milyen károkat okozhat az egészségünkben a finom részecskeszennyezés.”

A kutatás szerint azok a felnőttek, akik hetente legalább két és fél órát töltöttek mérsékelt vagy intenzív testmozgással, 30%-kal alacsonyabb halálozási kockázattal éltek, mint azok, akik nem értek el ilyen aktivitási szintet. Ugyanakkor a magas szennyezettségű területeken élő, aktív embereknél ez a védőhatás 12-15%-ra esett vissza. Ha a PM2.5-szint meghaladta a 35 mikrogrammot köbméterenként, az edzés előnyei még inkább gyengültek, különösen a rákhoz köthető halálozások esetében.

Paola Zaninotto professzor (UCL, Epidemiology & Public Health) kiemelte: „Nem akarjuk elriasztani az embereket a szabadtéri testmozgástól. A levegőminőség ellenőrzése, tisztább útvonalak választása vagy az intenzitás csökkentése szennyezett napokon segíthet abban, hogy a lehető legtöbb egészségügyi előnyt élvezhessék a mozgásból.”