Megváltozik a szervezetünk a szerelemtől?

A szerelem tudományos szempontból egy igencsak komplikált terület, azonban hosszú évtizedek munkájának köszönhetően a szakértők képesek lettek meghatározni, hogyan néz ki a szerelem az agyban. Emellett azt is kimutatták, hogy a sejtek aktivitása ilyen esetben nagyon eltér ahhoz képest, mint amit egy barát kapcsán történik. A téma egyik legismertebb kutatója Helen Fisher, az Indianai Egyetem vezető kutatója, aki társaival együtt pszichológiai és fizikai jellemzőket is azonosított, amelyek kapcsolódnak a szerelemhez. A PLOS One folyóiratban 2010-ben megjelent tanulmány például azt sugallta, hogy a szerelem megkülönböztethetetlen a heteroszexuális és homoszexuális emberek agyában, ami ekkoriban komoly áttörést jelentett.

Az évek során aztán sokszor hasonlították a szerelem érzését különböző függőségekhez, és azt is feljegyezték, hogy a „mézes hetek” után miért csökken a párok közötti izgalom. Ennek oka egyébként az, hogy a kortizol és a szerotonin szintje idővel természetes módon visszaáll a normális szintre. Majd 2024-ben belevágtak egy újabb kutatásba a finn szakértők, amelynek során 55 párkapcsolatban élő szülőt kértek meg, hogy hallgassanak meg különböző felvételeket. Ezek hat dologról szóltak: romantikus partnerekről, gyermekekről, barátokról, idegenekről, háziállatokról és a természetről, közben pedig funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatot (fMRI) folytattak le rajtuk – írja a 24.hu az Live Science cikkére hivatkozva.

A csapat végül arra jutott, hogy a mások iránti szeretetről való gondolkodás magasabb szintű aktivitást generált a résztvevők agyának a szociális kognícióval kapcsolatos területein, mint a háziállatok vagy a természet iránti szeretet. Összességében a legintenzívebb agyi tevékenységet a résztvevők gyermekeivel kapcsolatos gondolatok váltották ki, amelyeket szorosan követtek a romantikus partnerről szóló gondolatok – emelik ki. Korábbi kutatások mindemellett azt is megállapították, hogy ha a partnerünkre, vagy közösen átélt eseményekre gondolunk, az agyban és a gerincvelőben is megemelkedik a boldogsághormonként is emlegetett dopamin szintje, valamint a noradrenalin is, amely vegyi anyag az új ingerek, különösen érzelmi hatások nyomán jótékony hatással van a memóriánkra.

Ennek ellenére azonban továbbra is számos ismeretlen aspektusa van a szerelemnek, amelyekre vélhetően egyre több választ fogunk kapni – teszik hozzá. Korábban egyébként azt is megírtuk, hogy csak mítosz az ellentétek vonzalma, valójában inkább a hozzánk hasonlóakat keressük, ugyanakkor rövid távú vonzalmat előidézhetnek a különbözőségek is. Mindez egy kutatásból derült ki, amit 133 tulajdonság alapján végeztek, különböző demográfiai mutatókat is figyelembe véve. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a partnerek hasonló tulajdonságait a megkérdezettek 89 százaléka pozitívumként értékelte. A további részletekre ebben a cikkben tértünk ki.