Kutatás: teljesen máshogy működhet az emberi nyelv, mint ahogy eddig tanították
Az ízérzékeléssel kapcsolatban végzett kutatásokat egy amerikai szakember, aki szerint bőséges kiegészítésre szorul az, amit az iskolában tanultunk a témáról.
Fotó: Unsplash
Azok az ismeretek, amelyeket a biológiakönyvek tanítanak az ízérzékelésről, tehát hogy a nyelv különböző részein érzékeljük az eltérő ízeket, egy több mint egy évszázados kutatáson alapszanak, és lassan idejétmúlttá válnak. A kutatók azóta már számos felfedezést tettek az ízérzékelésről, a nyelvről és az élelmiszerekben lévő vegyi anyagokra reagáló sejtekről – idézi a Medical XPress dr. Josephine Egant, a Baltimore-i Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatóját. Egan egyúttal kiemelte: nem csupán a szájban vannak ízreceptorokkal rendelkező sejtek, hanem megtalálhatók például az agyban, a tüdőben, a pajzsmirigyben, egyes izmokban és a hasnyálmirigyben, valamint a májban is.
Bár ezek nem teljesen úgy működnek, mint a nyelven lévő ízlelőbimbók, reagálnak az ételekben lévő vegyi anyagokra, és jeleket küldenek a test más részeibe, többek között az agyba. A kutató példát is említ: a bélben lévő sejtek reagálnak a cukorra, jeleket küldenek az agyba, mire az riasztja a többi szervet, felkészítve őket a tápanyagok feldolgozására. De a szakember azt is megemlíti a The New England Journal of Medicine folyóiratban megjelent áttekintésében, hogy az ízérzékelésünk nem csupán azt segíti eldönteni, hogy mi ízlik és mi nem, hanem segít kiválasztani a táplálóbb ételeket is.
Továbbá abban is segít, hogy ne együnk káros dolgokat (ha rossz ízű valami, inkább nem esszük meg, nehogy megbetegedjünk) – írja a HVG a Medical XPress cikke alapján. Egan mindemellett úgy véli, hogy az édes íz általános kedvelésének is biológiai alapja van. Az édes ételek általában kevésbé ártanak nekünk (persze nem a túlzásba vitt édességevésről van szó), sok kalóriát adnak, amire régebben nagy szükségük volt az embereknek. Ugyanakkor hozzátette: még sok a fehérfolt, sok mindent fel kell fedezni és megtanulni az ízérzékelésről, és arról, hogyan befolyásolja ez testi és érzelmi jólétünket.
Korábban már arról is írtunk, hogy segíthet legyőzni a rákot egy, a szájban gyakran előforduló baktérium. Mint kiderült, egy kutatás eredményei azt mutatják, hogy ha a fej-nyaki daganatot megfertőzi a fuzobaktérium, a halálozás kockázata 65%-kal csökkenhet. A részleteket ebben a cikkben fejtettük ki. Mindemellett arról is beszámoltunk, hogy sokkal több mutáció megy végbe az emberi agyban, mint eddig hitték. Születésünktől a halálunkig változik az agy, a mutációk sokasága idősebb korban egyre több gondot okoz.
