Visszakerült a Kúriára a nyilas elnök arcképe: „a múltat fel kell dolgozni”
A döntés előtt hosszan mérlegeltek, valamint a történeti hitelesség és az elnöki tevékenység megítélésének szempontjait is figyelembe vették.
Fotó: Varga Zs. András, a Kúria elnöke a jogegység biztosításáról és az önkormányzati normakontrollról szóló 2020-as kúriai beszámolóját tartja az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában, az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. december 2-án.
MTI/Soós Lajos
Sokáig mindössze egy üres keret lógott a Kúria folyosóján ott, ahol előtte Szemák Jenő, a „nyilaskeresztesek kúriai elnökének” arcképe állt, s mindezt a keretbe kihelyezett megjegyzéssel indokolták, mondván, a „vészterhes időkben vállalt szerepe miatt nem állítják ki” a fotóját.
Azonban a portré nemrég visszakerült a folyosó falára, alatta a következő felirattal: „Dr. Szemák Jenő a nyilas hatalomátvételt követő alkotmányellenes kinevezését kényszerű szükség nélkül fogadta el. A Kúria kitelepítését Sopronba fenyegetést alkalmazva támogatta” – írta a hvg.hu.
Erről a Kúria honlapján megjelent közleményben azt írták, hogy Szemák helyét illetően két szempontnak kellett eleget tenni, egyrészt a történeti hitelességnek, másrészt az elnöki tevékenység megítélésének, amelyhez Zinner Tibor A nyilaskeresztesek kúriai elnöke című írását ajánlják.
Nem volt egyszerű megtalálni a jó megoldást
Véleményük szerint az sem volt ideális megoldás, hogy csak úgy kifüggesztették a fotót, mint ahogyan az sem, hogy egy üres keretet helyeztek el, ezért hosszas mérlegelés után úgy döntöttek, hogy a többi elnöknél kisebb méretű arcképet az említett felirattal teszik vissza a falra.
A Telex szerint azt is kiemelték, hogy mindez összhangban van a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak az Országbírói Értekezleten elmondott szavaival, vagyis azzal, hogy a „történelmünk nem csak fényes korszakokból állt”.
„A XX. század derekán Magyarország alkotmányossága megingott. A zsidótörvényeket a háború, majd az ország szuverenitásának elveszítésével együtt honfitársaink megtagadása és haláltáborokba hurcolása követte. Ennek szégyene és fájdalma velünk marad mindenkor”
– mondta akkor.
A tényekkel szembe kell nézni
A Kúria kommunikációs osztálya pedig azt írta, miszerint
„meggyőződésünk, hogy a múltat nem lehet eltörölni, hanem fel kell dolgozni, ezért nem lehet eltüntetni dr. Szemák Jenő képét a kúriai elnökök közül. Az eseményekkel, tényekkel – azokat az adott történelmi keretek között értelmezve – szembe kell nézni”.
A The Guardian beszámolója alapján Szemák Jenő 1944. novemberében foglalta el a posztját, mint a Kúria elnöke, a nyilasok ideje alatt pedig széles körben rettegtek tőle, miután pereket vezetett a rendszer ellenfelei és egyszerű magyarok ellen.
Majd a háború után Németországba menekült, és Dél-Dakotába költözött. A háborús bűnösök listájára nem került fel, de a népbíróság 1948-ban, távollétében 15 év fegyházra ítélte, majd 1971-ben, Ausztriában hunyt el.
Return of Jenő Szemák’s portrait seen as ‘strong symbolic message regarding the current political climate in Hungary’https://t.co/Vuip3xLvlC
— Flora Garamvolgyi (@floragaramvolgy) November 16, 2022
