A New Research a közelmúltban fedezte fel az ember által szándékosan létrehozott keresztezés első azonosított esetét, amelyhez vadszamarakat használtak több ezer évvel ezelőtt.

4500 évvel ezelőtt az ókori Mezopotámiában még nem voltak lovak, a négykerekű harci kocsikat pedig a lófélék családjába tartozó „kungák” húzták a csatába. A művészeti ábrázolásokból, ékírásos dokumentumokból és temetkezési szokásokból gyűjtött adatok alapján a régészek gyanították, hogy keresztezésről lehet szó, de mindeddig nem találtak rá bizonyítékot.

Hétvégén azonban egy kutatócsoport közzétette több mint évtizedes kutatása eredményét, amelynek során sikerült feltárniuk a faj ősi DNS-ét. A vizsgálat szerint a kunga egy nőstény szamár és hím szíriai vadszamár közös utódja lehetett – számolt be a Science Times.

Az ókori genomok szakértője, Eva-Marie Geigl szerint a kungák tenyésztése „korai biomérnöki módszer” volt, amely később ősi iparággá fejlődött. Mivel a kungák az öszvérekhez hasonlóan nem tudtak szaporodni, az új egyedek létrehozásához egy vadszamár mént is be kellett fogni, majd fogságban tartani, pedig ez az állat a feljegyzések szerint agresszív habitusáról ismert.

A régészek feljegyzései szerint egy szíriai tenyésztési központból szállították a fiatal állatokat más városokba. A kungák drágák voltak, státuszszimbólumnak számítottak, jelentőségüket pedig legalább 500 éven át megőrizték a háborús és katonai rítusokban.