Az áramszünet szerda hajnalban következett be, és Havannától egészen a nyugati Pinar del Río tartományon át a középső Camagüey városáig sötétségbe borította a térséget.

A hivatalos tájékoztatás szerint az Antonio Guiteras hőerőműben, amely mintegy száz kilométerre keletre található a fővárostól, kazánszivárgás okozta a rendszer leállását.

A Radio Rebelde állami rádió egy energetikai tisztviselőre hivatkozva közölte a hibát, miközben Vicente de la O Levy energiaügyi miniszter az X közösségi oldalon arról számolt be, hogy a kormány igyekszik biztosítani az áramellátást a létfontosságú infrastruktúra, köztük a kórházak és egészségügyi intézmények számára.

Figyelmeztetést adtak ki

Az Egyesült Államok havannai nagykövetsége figyelmeztette az országban tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy „készüljenek fel jelentős fennakadásokra”, és takarékoskodjanak az üzemanyaggal, a vízzel, az élelmiszerrel, valamint a mobiltelefonok akkumulátorával.

A kubai hatóságok szerda délután arról tájékoztattak, hogy Havanna területének mintegy 2,5 százalékán, körülbelül 21 100 fogyasztónál sikerült helyreállítani a szolgáltatást, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a folyamat fokozatosan, a rendszer állapotától függően halad.

Csütörtök reggelre az energiaügyi minisztérium bejelentette, hogy az országos villamosenergia-hálózatot Guantánamótól a nyugati Pinar del Rióig újra összekapcsolták, és a termelés fokozatos visszaállítása zajlik.

Hatalmas mennyiségről van szó

Havannában a helyi áramszolgáltató közlése szerint 22 alállomást és 102 elosztó áramkört kapcsoltak vissza, ami a város ellátásának nagyjából 36 százalékát jelenti, ugyanakkor a teljes helyreállítás további időt igényel.

Az elmúlt három hónapban ez már a második kiterjedt áramszünet a szigetországban, december elején egy másik, közel tizenkét órán át tartó kimaradás bénította meg a nyugati régiót, amikor egy két erőművet összekötő távvezeték hibája túlterhelést és rendszerösszeomlást idézett elő. A Sky News szerint mostani krízis ráadásul egybeesik azzal, hogy a Trump-adminisztráció a közelmúltban szigorú olaj- és üzemanyag-embargót léptetett életbe Kubával szemben, ami tovább mélyítette az amúgy is jelentős ellátási nehézségeket.

Humanitárius válsághelyzet állt elő

Nemzetközi segélyszervezetek szerint az intézkedések humanitárius válsághelyzetet idéztek elő, mivel az ország már korábban is elöregedett villamosenergia-hálózattal, termelési hiánnyal és akadozó üzemanyag-szállításokkal küzdött. A helyzetet súlyosbította, hogy az Egyesült Államok katonai erői január elején elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét, ami a Dél-Amerikából érkező kulcsfontosságú kőolajszállítmányok leállásához vezetett, így Kuba olajtartalékai drasztikusan csökkentek.

Washington 1962 óta tart fenn kereskedelmi embargót a karibi országgal szemben, amelyet Donald Trump elnök a múlt hónapban tovább szigorított azzal, hogy vámokat vetett ki azokra az országokra, amelyek olajat exportálnak Havannának.

Az ENSZ folyamatosan figyel

Az ENSZ emberi jogi főbiztosságának hivatala közölte, hogy szakértők elítélték a lépést, és az Egyesült Államokat „a nemzetközi jog súlyos megsértésével és a demokratikus, igazságos nemzetközi rend elleni komoly fenyegetéssel” vádolták.

Mexikó és Kanada segélyszállítmányokat küldött Kubának az embargó bevezetését követően, ugyanakkor a szakértők szerint a strukturális problémák és az energiaimporttól való erős függőség miatt a szigetország kilátásai rövid távon továbbra is bizonytalanok.

Eközben Lindsey Graham republikánus szenátor arra utalt, hogy a havannai kommunista vezetés napjai „meg vannak számlálva”, Donald Trump pedig a Fehér Ház előtt újságíróknak arról beszélt, hogy fennáll egy „baráti hatalomátvétel lehetősége Kubában”, részleteket azonban nem közölt kijelentésével kapcsolatban.