Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Húsz éve nem tapasztalt drágulás történt Magyarországon

Húsz éve nem tapasztalt drágulás történt Magyarországon

Húsz éve nem tapasztalt drágulás történt Magyarországon
Pixabay

Rendkívül gyenge évet zárt 2021-ben a magyar gazdaság a beruházások szempontjából, éves szinten ugyanis csak 4,2 százalékkal emelkedett a volumen.

A beruházások volumene 2021 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,2%-kal nőtt, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1,6%-kal mérséklődött – derült ki a KSH jelentéséből.

A cikk a videó után folytatódik

A beruházásokat a költségvetés és a háztartások csökkenő aktivitása mellett a vállalkozások bővülő fejlesztései alakították. 2021-ben összességében 4,2%-kal nőtt a beruházások volumene az egy évvel korábbi, a pandémia miatt alacsony bázishoz képest.

2021 IV. negyedévében szezonálisan kiigazítva:

A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez mérten 1,6%-kal csökkent. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 0,4, a gép- és berendezésberuházásoké 4,9%-kal lett kisebb.

2021 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

A beruházási tevékenység volumene 0,2%-kal nőtt, ezen belül a teljesítményérték 64%-át képviselő építési beruházásoké 3,3%-kal nagyobb, a 35%-át kitevő gép- és berendezésberuházásoké 4,6%-kal kisebb lett. Az utóbbi esetében a visszaesést főleg az importgépekbe történő beruházások csökkenése okozta.

A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 6,0%-kal emelkedett, amiben meghatározó szerepet játszott, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások tovább növelték fejlesztéseiket. Ugyanakkor a beruházások 14%-át realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 16%-kal visszaestek, amiben szerepet játszott a pótlólagos költségvetésitartalék-képzés is az év végén.

Az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérő folyamatok játszódtak le a beruházások tárgyidőszaki alakulását tekintve. A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét adó, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései nagymértékben, 17%-kal nőttek. Az alágak többségében emelkedett a teljesítmény, így a három legnagyobb súlyúban, azaz a villamosberendezés-gyártásban, a járműgyártásban és az élelmiszeriparban is.

A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdasági fejlesztések 23%-át megvalósító ingatlanügyletek teljesítménye a IV. negyedévben jelentősen visszaesett (13%-kal), amit elsősorban a lakásépítések nagymértékű csökkenése okozott. A bérbeadást szolgáló üzleti ingatlanfejlesztések (pl. raktárak, irodák) volumene ugyanakkor növekedett.

A szállítás, raktározás beruházási volumenében folytatódott az előző negyedévekre is jellemző bővülés (+20%), állami infrastruktúrafejlesztések mellett a személyszállítással foglalkozó vállalkozások is növelték a beruházásaikat.

A közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás fejlesztései 19%-kal visszaestek, ehhez a központi közigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok csökkenő fejlesztései egyaránt hozzájárultak.

A kereskedelem, gépjárműjavítás területén mérsékelt, 3,2%-os volumennövekedést mértek. A legnagyobb súlyt képviselő kiskereskedelem fejlesztései enyhén nőttek.

A művészet, szabadidő beruházási teljesítményében a korábbi negyedévek bővülésével ellentétben csökkenés (–5,7%) következett be, amihez hozzájárult a sporttal és a kultúrával kapcsolatos állami fejlesztések forrásainak szűkülése is.