A klímakutató szerint akár 47 fok is lehet majd nyaranta az Alföldön
A hazai hegyvidéki területeken pedig 40 fokot jósolnak.
Fotó: Unsplash / Illusztráció
Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója a InfoRádió műsorában arról beszélt, hogy egyre magasabb hőmérsékleti értékekre kell készülnünk a következő évtizedekben, ha pedig következik be kedvező változás a klímapolitikában, 2050-2060 után akár 45-47 fok is lehet nyaranta az Alföldön. Mint fogalmazott, a 2015-ös párizsi klímaegyezmény alapján úgy kellett volna mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátást, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2100-ra ne haladja meg a másfél Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest. Ezt az értéket azonban 2024-re már elértük.
A szakember kiemelte, hogy már a tizenharmadik hónapja egyfolytában rekordmeleg értékeket mutat az aktuális globális átlaghőmérséklet, ezzel az elmúlt 120–130 év összes csúcsa megdőlt. Ráadásul idén már kétszer is átléptük az iparosodás előtti időkhöz viszonyított két Celsius-fokos hőmérséklet-növekedést. A Kárpát-medencében pedig 2025-re még szárazabb időjárást mutatnak a legfrissebb szezonális modellezett előrejelzések – írja az Infostart. Ezt követően a kutató hozzátette, hogy egy dinamikus, cirkulációs folyamatról van szó, ugyanis két-három nedvesebb évet nagyjából ugyanennyi száraz esztendő követ általában
Mivel pedig idén száraz év van, jövőre még szárazabb idő várható Magyarországon is. A szakértő úgy látja, előfordulhat, hogy az évszázad második felére akár 3,8–4,2 Celsius-fokkal is meghaladhatja az átlaghőmérséklet az iparosodás előtt mért értékeket. „Ha maradnak a mostani klímapolitikák, vagyis Kína, az Egyesült Államok, India és Oroszország nem csökkenti érdemben az üvegházhatású gázok kibocsátását a következő évtizedekben, akkor a legpesszimistább forgatókönyv szerint akár 5–6 Celsius-fok körüli hőmérséklet-emelkedés is lehet” – magyarázta, hozzáfűzve: egyes régiókban a 6–7 fokos felmelegedést sem lehet kizárni.
A klímakutató mindemellett arra is kitért, hogy sokkal hosszabb, intenzívebb és jóval gyakrabban előforduló hőhullámokra lehet számítani a következő években, évtizedekben: 2050–2060 körül az Alföldön akár 45-47 fokos csúcshőmérsékleti értékeket mérhetünk majd, a hazai hegyvidéki területeken pedig 40 fokot jósolnak. Kovács Erik végül még arról beszélt: a nyarak egyre szárazabbak és forróbbak lesznek idehaza is, egyúttal azzal is számolni kell, hogy egy-egy hőhullám egyre hevesebb és erőteljesebb zivatarokkal, esetleg hőzivatarokkal zárul le.
Míg Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője nemrégiben arról ejtett szót, hogy a kánikula, az aszályos idő miatt a halgazdaságok sincsenek jó helyzetben, számtalan nehézséggel kell megküzdeniük. Egyrészt azzal, hogy csökken a vízszint, másrészt melegszik a víz, mindemellett a védett madarak is tizedelik a halállományt, mert a kiszáradt földeken nem találnak semmit. A halastavak üzemeltetői pedig minden reggel lélegeztető eszközökkel pótolják az oxigént, a 30 fokos vízben a halak ugyanis fuldokolnak.
