„Körülbelül 10 hónapunk maradt a klímakrízis megoldására”
Az ENSZ klímaváltozás elleni keretegyezménye (UNFCCC) által kezdeményezett legfrissebb jelentésből kiderült, mennyire fontos idők állnak előttünk, ha meg akarjuk oldani a klímaváltozás problémáját.
A Párizsi Klímaegyezményt aláíró 197 országot reprezentáló UNFCCC legújabb jelentése alapján tiszta az üzenet: körülbelül 10 hónapunk van arra, hogy végre összeszedjük magunkat, és megoldjuk a környezetünk szennyezésének és a természetünk túlzott kiaknázásának problémáját.
A jelentés szerint amennyiben a klímaegyezményt aláíró országok el akarják érni az eredeti célt, vagyis 2100-ig az ipari forradalom előtti szintekre akarják csökkenteni a globális hőmérsékletet, akkor meg kell kétszerezni az erőfeszítést és még szigorúbb célokat kell kitűzni egyénileg, hogy a széndioxid-kibocsátást kellő mértékben sikerüljön csökkenteni.
Ez azonban nem lesz egyszerű feladat, hiszen 1.5-2 Celsius-fokkal kellene csökkenteni a globális hőmérsékletet – jelzi a TIME magazin. Az UNFCCC által készített jelentésben minden egyes nemzet klímavédelmi tervét figyelembe vette, melyben megfogalmazzák, milyen intézkedéseket kívánnak tenni a klímaváltozás ellen.
A jelentésből kiderül, hogy bár a 75 ország, amely nemzeti klímavédelmi tervet tett közzé, növelte a saját maga kötelezettségeit, összességében 2030-ra ezek megvalósítása arra lenne elegendő, hogy a cél 1 százalékát érjék el, pedig ekkorra már a 45 százalékát lenne szükséges, hogy 2100-ra elérjük a másfél fokos csökkenést.
Az ENSZ klímavédelmi titkára, Patricia Espinosa a jelentés kapcsán megjegyezte, hogy ebből is látszik, mennyire távol állunk még a célok megvalósításától, ezért azonnali akcióra van szükség. Ehhez hozzátartozik, hogy mindenki dolgozzon ki nemzeti klímavédelmi tervet, melynek alapján előre lehet mozdítani a folyamatot.
Mary Robinson, Írország korábbi elnöke és az ENSZ korábbi emberi jogi biztosa pedig meg is nevezte az országokat, akiknek növelni kel az elköteleződésüket:
„A legnagyobb gazdaságoknak ennél is radikálisabb célokat kell megfogalmaznia, kezdve az Egyesült Államokkal, ahol a tétek és az elvárások még magasabbak. Más országok, mint Japán, Kanada, Korea, Új-Zéland és Kína már megfogalmazták a céljaikat a század közepére, ám a rövidtávú céljaikról még keveset tudni, ami szintén nagyon fontos lenne”
Robinson Ausztráliába külön beleszállt, elmondása szerint az nem elegendő, hogy „új köntösbe bújtatnak egy olyan tervet, ami már öt évvel ezelőtt sem volt működőképes”. Hozzátette: Ausztráliának szerencsére van még ideje ezen változtatni, mint ahogyan a legfontosabb kereskedelmi partnereinek is.
