Korrupciós ügy az EP körül: egyre nagyobb a botrány

Az Európai Parlamentet érintő korrupciós vádak nem a jobb és a baloldalról szólnak, nem is Európa északi vagy déli régiójáról, hanem a jóról és a rosszról, nem szabad őket politikai haszonszerzésre felhasználni, mert ezzel csak alábecsüljük a fenyegetést, amellyel szembe kell néznünk – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a testület plenáris ülését megnyitva hétfőn Strasbourgban.

Az elnök a pénteken kirobbant korrupciós botrányra utalt, amelyben a belga hatóságok vizsgálati fogságba helyezték mások mellett Eva Kaili görög szocialista képviselőt Katarral kapcsolatos korrupciós vádak miatt. Soron kívül Jelentős mennyiségű hó esett reggel óta: Pilisszentkereszt tartja a rekordot 22 centiméterrel

Metsola közölte: dühös a történtek miatt, mert szerinte az intézményt, a nyitott és szabad demokratikus társadalmakat érte támadás, de eltökélt azzal kapcsolatban, hogy a korrupcióval szemben még ellenállóbbá tegyék az EP-t.

Kellemetlen és kínos az ügy

„A demokráciák ellenségei, akiknek az EP puszta létezése is fenyegetést jelent, semmitől sem riadnak vissza. Ezek az autokratikus harmadik országokhoz kötődő rosszindulatú szereplők állítólag fegyverként használták a civil szervezeteket, szakszervezeteket, magánszemélyeket, az uniós parlamenti képviselőket és asszisztenseiket, hogy aláássák a folyamatainkat” – jelentette ki.

Emlékeztetett arra, hogy a gyanúsított Eva Kaili alelnököt azonnali hatállyal megfosztotta a tisztségével kapcsolatos minden jogkörtől, hogy megvédje a testület integritását. Bejelentette azt is, hogy az eredeti tervek szerint hétfőn nyitotta volna meg a katari és a kuvaiti vízummentességről szóló jelentés vitáját, azonban a nyomozástól függően a jelentést visszaküldi a szakbizottságoknak.

Mestola nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az EP merészen szembenéz a kihívással, a problémát nem fogja a szőnyeg alá söpörni, és senki sem marad büntetlenül, az intézményen belül is vizsgálatot fog kezdeményezni az üggyel kapcsolatban.

Szigorúbb ellenőrzéseket ígérnek

Bejelentette továbbá, hogy egy reform keretében szigorúbban ellenőrzik majd, hogy ki léphet be az uniós épületekbe, kik finanszírozzák a lobbiszervezeteket, milyen kapcsolataik vannak harmadik országokkal. „Több átláthatóságot fogunk követelni a külföldi szereplőkkel való találkozókról”- hangsúlyozta.

„A harmadik országbéli gonoszoknak tudniuk kell, hogy nem léphetnek fel ellenünk, európaiak vagyunk és azok maradunk” – jelentette ki beszéde végén. Manfred Weber, az Európai Néppárt uniós parlamenti frakcióvezetője felszólalásában azt mondta: kívülről támadják az európai demokráciát, veszélybe került az unió egyetlen közvetlenül megválasztott intézménye.

„Vissza kell nyerni az uniós polgárok bizalmát, ezért az EP mindent megtesz, hogy fény derüljön a visszaélésekre. Ebben a testületben nincs helye korrupciónak, az ügyet ki kell vizsgálni” – hívta fel a figyelmet.

Nagyobb átláthatóságot akarnak

Iratxe Garcia Pérez, a szocialista frakció vezetője bejelentette: úgy határoztak, hogy panaszosként részt vesznek a peres eljárásban. „Egységesen kell nagyobb átláthatóságot teremtenünk, ez az egyetlen út a demokrácia megvédésére annak ellenségeivel szemben”- jelentette ki.

Stéphane Séjour, a Megújulás frakció vezetője szerint „Orbán Viktor magyar miniszterelnök máris politikai eszközként használja a botrányt a közösségi hálón, pedig vannak olyan országok, ahol a korrupció elleni harc még lehetséges”.

Ryszard Legutko, az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójának nevében azt mondta: olyan átláthatósági szabályok kellenek, amelyek révén el lehet kerülni, hogy az eset megismétlődjön, mint mondta, a sok üres szó nem lesz elegendő. Manon Aubry, az Európai Baloldal uniós parlamenti frakcióját képviselve az Európai Parlament történetének „legsúlyosabb botrányának” nevezte az ügyet, és felhívta a figyelmet, hogy az, ami történt, „csak a jéghegy csúcsa”.  „Itt az ideje hogy az uniós intézmények saját házuk táján is rendet tegyenek”-hangoztatta.

(MTI)