Tanulmány: sokkal több oltott fertőződik meg koronavírussal, mint oltatlan
Miközben a világ szinte összes országában a lakosság beoltásával kívánják megfékezni a koronavírus terjedését, a legfrissebb adatok alapján ennek éppen ellenkezőjét érik el az intenzív vakcinációval.
MTI/Komka Péter
A European Journal of Epidemiology tudományos folyóiratban közzétett, a Harvard Egyetem professzora, S. V. Subramanian által fémjelzett tanulmányból kiderült, hogy meglepő módon olyan térségekben robbant be ismét a koronavírus-járvány, ahol magas az átoltottság szintje.
Miközben a világsajtó folyamatosan arról tudósít, hogy a covid-pozitív esetek fő mozgatórugói az oltatlan személyek, a világ egyik legmagasabb átoltottsági mutatójával rendelkező Izraelben és az Egyesült Államok szintén magasan vakcinált régióiban az elmúlt hetekben intenzíven megugrott a fertőzöttek aránya.
Az egészségkutató professzor a jelenleg elérhető legfrissebb statisztikák alapján kimutatta, hogy egymillió főre kivetítve azokban az országokban és térségekben a legmagasabb a fertőzöttségi ráta, ahol a legtöbben részesültek a koronavírus elleni vakcina mindkét dózisában.
Izraelben, ahol a teljes lakosság 60 százaléka megkapta a covid elleni védőoltás mindkét adagját, augusztus utolsó hetében rekordmagas új esetszámot regisztráltak. Hasonló a helyzet a 75 százalékos átoltottsággal rendelkező Izlanddal és Portugáliával is, miközben Vietnámban és Dél-Afrikában, ahol a lakosság alig 10 százaléka részesült a vakcinák mindkét dózisában, jóval alacsonyabb volt az újonnan beazonosított covid-betegek száma.
Az Egyesült Államokban augusztus utolsó hét napjában a fertőzöttek mediánja nagyjából ugyanannyi volt az oltottak körében, mint az oltatlanoknál. Az USA 5 legátoltottabb megyéjét – ahol 99,9-84,3 százalék között mozog a koronavírus vakcina mindkét adagjában részesültek aránya – az amerikai Járványügyi és Járványmegelőzési Központ (CDC) a magas rizikójú régiókba sorolta a magas fertőzöttségi ráta miatt, míg a fennmaradó 57 megyét, ahol átlagosan 26,3 százalék az átoltottság, az alacsony veszélyességi kategóriába csoportosították.
Mindezek alapján kijelenthető, hogy nem szabadna kizárólag a vakcinákra hagyatkozni, és előtérbe helyezni az átoltottságot a természetes immunitással szemben – főleg úgy, hogy a jövőben a delta variánshoz hasonló mutációk térnyerésével komplikáltabbá válhat a helyzet.
A legjobb megoldás Subramanian szerint az lenne, ha az oltások mellett, illetve helyett az egészséges életmódra való biztatás, illetve a potenciálisan hatékony gyógyszeres kezelések is szerepet kapnának, amelyek már több országban – többek között a sajtó által néhány hónapja a tömeghisztéria felkorbácsolására használt Indiában – pozitív irányba billentették a koronavírus-járvány alakulását.
Nem lehet tehát kizárólag a vakcinákra támaszkodni, amit az adatok is bizonyítanak, hiszen hiába lengette be a Pfizer a védőoltás elkészülte után a 96 százalékos hatékonyságot, ha a valóságban az izraeli statisztikák alapján kiderült, a vakcina mindössze 39 százalékban védi meg a koronavírus-fertőzéstől az oltottakat, amelyhez képest még a fertőzésnek való kitettség is sokkal erősebb védelmet biztosít a koronavírussal szemben.
Habár általánosságban elmondható, hogy az oltóanyagok részben csökkentik a koronavírus-fertőzött páciensek kórházba kerülésének és elhalálozásának esélyét, a CDC által 2021 januárja és májusa között elvégzett kimutatásból megtudhattuk, hogy mindkét arány jelentősen nőtt az oltottak körében.
Összességében tehát leszögezhetjük, az lenne a legjobb megoldás, ha elfelejtenénk az oltatlanok megbélyegzését, illetve a betegségen már átesett lakosság vegzálását és kényszerítését az oltásra, valamint ha a saját szakmájukban elismert, ám epidemiológiában nem kellően jártas sztárvirológus-járványcelebek helyett hozzáértő szakemberek racionális döntések alapján vonnák le a konklúziókat, és szabnák meg a higiéniai előírásokat, amelyeket ajánlások szintjén kellene betartani.
A koronavírus az influenzához és a megfázáshoz hasonlóan endemikussá vált, amit a szezonalitása is tükröz, ezért meg kell tanulni együtt élni vele, nem pedig szabadságaiban korlátozni az embereket aszerint, éppen a kormány miként kíván beavatkozni az állampolgárok mindennapjaiba, és ez éppen melyik biotechnológiai vállalat érdekeivel vonható párhuzamba.
