A koronavírus nem csupán gazdasági, de társadalmi hatásokkal is járt Magyarországon
A 2020-ban pusztító útjára indult koronavírus-járvány alapjaiban rengette meg a világot, utóhatásai pedig még csak most kezdenek el érződni – ráadásul azt sem jelenthetjük ki magabiztosan, hogy már vége van.
Hetedik osztályos tanuló Márkus Róbert Zsolt, az Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Mûvészeti Iskola és Pedagógiai Intézete vezetõ tanárának online irodalom óráján vesz részt egri otthonában 2021. március 8-án. A kormány döntése értelmében a koronavírus-járvány megfékezésére hatályba léptek a március 22-éig tartó szigorított védelmi intézkedések, az óvodák és az általános iskolák pedig április 7-ig, a tavaszi szünet végéig nem nyithatnak ki.
MTI/Komka Péter
Az ATV Híradó legfrissebb riportjában az egyik legaktuálisabb témát járta körbe: a 2020-ban pusztító útjára indult koronavírus-járvány Magyarországon is igen jelentős hatásokat váltott ki mind gazdasági, mind pedig társadalmi tekintetben. Az egészségügyi ellátórendszer szenvedte meg leginkább a hirtelen jött járványt, hiszen több daganatos illetve szív- és érrendszeri betegséggel küzdő beteg maradt ellátás nélkül.
Természetesen a társadalmi hatások sem elhanyagolhatók, hiszen az iskolákban a gyermekek jelentős része lemaradt tanulmányaival, de a digitális oktatás sem ment zökkenőmentesen. Habár Orbán Viktor úgy fogalmazott, „öt nagy hullámban támadt ez a vírus Magyarországra, minden alkalommal sikerült padlóra vinni”, a koronavírussal Magyarországon közel kétmillió ember fertőződött meg, közülük pedig 46 ezer ember életét vesztette a fertőzésben.
„Magyarországon a pandémia miatt negyvenezerrel többen haltak meg” – osztotta meg Horn Dániel, a Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója.
A Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet által kiadott legfrissebb tanulmánykötete a járvány társadalmi és gazdasági hatásait járja körbe, melyből kiderült, hogy Magyarországon nem feltétlen a legidősebb korosztály volt veszélyben, hiszen a halálozási ráta esetükben megegyezik az európai átlaggal.
Más országokhoz képest ugyanis Magyarországon sajnos sokkal több fiatal vesztette életét a fertőzésben, ehhez pedig még azt a tömeget is hozzá kell adni, akik a koronavírus-járvány miatti intézkedések következtében egészségügyi ellátás nélkül maradtak.
„Nagyon sok a fel nem fedezett betegség, kevesebb daganatos vagy szív és érrendszeri betegségben szenvedőt diagnosztizáltak a koronavírus alatt. Ez azt jelenti, hogy ők nem tűntek el, csak nem is tudják magukról, hogy betegek”.
Kifejezetten riasztó, hogy a koronavírus-járvány tombolása alatt mintegy 10-20 százalékkal esett vissza az emlőrákkal, tüdőrákkal, illetve vastag- és végbélrákkal diagnosztizáltak száma, és jelentősen, 25 százalékkal kevesebb szívinfarktusos beteg került kórházba – ezen adatok ugyanis azt mutatják, hogy ők mindannyian a koronavírus közvetett áldozatai, hiszen vagy nem mertek elmenni orvoshoz, vagy elmentek, de nem részesültek ellátásban.
„A háziorvosokat oltásra kötelezték a betegellátás helyett. A rendelőben, szakrendelőben lévő orvosok vezényelve voltak, és a kórházban lévő orvosokat is szanaszét vezényelték, össze-vissza ugráltatták”
– emelte ki Kunetz.
A koronavírus-járvány oktatásra gyakorolt hatásai idén januárban lettek felmérve, egy kutatásban ugyanis több mint 200 iskolaigazgatót, s mintegy 1000 tanárt kérdeztek meg a témában: az alsó tagozatos diákok, valamint a hátrányos helyzetű tanulók mind lemaradtak az iskolában, ráadásul a gyermekek mentálisan is sérültek a járvány alatt. Ennek okán pedig a szakszervezet elnöke azt javasolja, hogy készítsenek felmérést az iskolákban, valamint hozzanak létre egy felzárkóztatási programot is a gyermekek segítésére.
