Egyre közelebb járunk a koronavírus fertőzési és terjedési mechanizmusának megfejtéséhez
Kemenesi Gábor biológus egy tanulmány eredményei alapján mutatta be a koronavírus-fertőzésen áteső, mRNS-vakcinákkal beoltottak coviddal szembeni védekezési mechanizmusát.
A biológus legutóbbi Facebook-bejegyzésében a Nature tudományos folyóiratban közölt fontos tanulmányt említette meg.
„A tanulmány megvizsgálta az ún. memória B sejtek működését, az általuk termelt antitestek kötőképességét és időbeli fejlődését olyan pácienseknél, akik átestek a betegségen. Összehasonlították továbbá a csupán betegségen átesettek, és az erre később oltást kérők közti immunitási mutatókat. Mindezt egy 12 hónapos idősávon, tehát végre hosszabb távú becsléseket is tehetünk.”
Kemenesi közölte, a memória B sejtjeink folyamatosan fejlesztik a vírus elleni antitestek kötőképességét/hatékonyságát a fertőzést követő hónapokban. Ezt a vírus immunrendszer számára legérdekesebb része ellen teszik, a receptorkötő hely ellen (RBD). Így idővel a kevesebb is jobb elve mentén egyre hatékonyabb védelmi arzenál (neutralizáló antitestek) fejlődik a testünkben.
A biológus kiemelte, a vizsgált immunsejtek (RBD-specifikus memória B sejtek mennyisége a természetes fertőzésen átesettek körében 12 hónap után némileg csökkent (1,35x mértékben), míg az erre oltást kapók körében jelentősen nőtt (8,6x mérték), az oltás tehát a vírus elleni védekezésünk arzenálját az immunsejtek szintjén mennyiségileg is segíti.
„Akik átestek a fertőzésen és oltásban is részesültek, a tanulmány szerint a mutánsok széles skálája ellen, hosszútávon védettek lehetnek – ez azt jelentheti, hogy a vakcinák új variánsokhoz történő módosítását sem kell túl gyakran elvégezni. A tanulmányban ezt az Alfa, Béta, Gamma és Iota variánsokkal erősítették meg. Várhatóan a betegségen nem átesettek, csupán oltásban részesültek megfelelő vakcinálási időzítése is nagyon ígéretes hatást fejt majd ki.”
A kutató hozzátette, csak mRNS-vakcinával beoltott pácienseket vizsgáltak, illetve a Delta variáns, vagyis az elsőként Indiában azonosított koronavírustörzs nem szerepelt a kutatásban.