Az elmúlt években számos díjszezonban taroló presztízsdráma fokozatosan kikopott a mindennapi filmes párbeszédből, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy elveszítették volna jelentőségüket, inkább arról van szó, hogy egy kedvező streaming-lehetőségre vártak, amely újra reflektorfénybe helyezi őket. Pontosan ez történik most a Kódjátszma című alkotással, amely tizenkét évvel a mozibemutató után ingyenesen elérhetővé vált a Fawesome kínálatában.

A Morten Tyldum rendezésében és Graham Moore forgatókönyvéből készült film Alan Turing brit matematikus és kriptográfus történetét dolgozza fel, aki a második világháború idején a Bletchley Parkban végzett munkájával döntő szerepet játszott Németország Enigma-kódjának feltörésében.

Komoly szakmai dicséretet is kapott

A produkció már a 2014-es premier idején komoly szakmai és közönségsikert aratott, nyolc Oscar-jelölést kapott, végül elnyerte a legjobb adaptált forgatókönyv díját, miközben világszerte mintegy 233,6 millió dolláros bevételt termelt a hozzávetőleg 14 millió dolláros költségvetéssel szemben.

A főszerepben Benedict Cumberbatch látható, aki Turing alakját formálja meg, mellette Keira Knightley Joan Clarke szerepében, Matthew Goode Hugh Alexanderként, Rory Kinnear Robert Nock nyomozóként, Charles Dance Denniston parancsnokként, valamint Mark Strong Stewart Menziesként tűnik fel. Emellett fontos mellékszerepekben szerepel Allen Leech, Matthew Beard, Alex Lawther és Tuppence Middleton is, akik tovább árnyalják a történet emberi dimenzióit.

Egy lebilincselő történelmi dráma

A Collider kritikája szerint a film lebilincselő történelmi dráma, amely a háborús háttér mellett érzékeny portrét rajzol egy kivételes tehetségű, ugyanakkor gyakran félreértett emberről, akinek munkája alapvetően befolyásolta a világháború kimenetelét.

A lap külön kiemelte Cumberbatch alakítását, ami egyszerre mutatja meg Turing rendkívüli intellektusát és érzelmi sebezhetőségét, miközben a színész a történet előrehaladtával egyre mélyebb rétegeit tárja fel a karakternek.

„Ahogy az elmúlt években figyeltem Cumberbatch pályájának meredek ívét, mindig úgy éreztem, hogy a Sherlockon kívüli szerepei között ott rejlik egy igazán kiemelkedő alakítás, amelyre még várni kell. Jó volt az Engedj be, a Suszter, szabó, baka, kém, A Wikileaks-botrány, az Augusztus Oklahomában és a 12 év rabszolgaság című filmekben is, de úgy tűnt, ennél többre képes. A Kódjátszma-ban végre beváltja ezt az ígéretet. Könnyedén megelégedhetett volna azzal, hogy Sherlock Holmest játssza egy másik néven, ehelyett azonban megtalálja Turing figurájának valódi rétegeit. Felvállalja az ego és az értelem mögött rejlő sebezhetőséget. Turing nem isten és nem is szent. Ember, aki saját emberségében is bizonytalan.”

Kivételes alkotás lett

A film nemcsak a háborús évek eseményeit mutatja be, hanem Turing magánéletére és a háború utáni meghurcoltatására is kitér, amely végül 1954-ben bekövetkezett tragikus halálához vezetett.

Ennek ellenére az alkotás elsősorban annak az intellektuális és erkölcsi küzdelemnek állít emléket, amely a modern számítástechnika egyik úttörőjét jellemezte, és amelynek hatása a mai napig érezhető.

A Kódjátszma Magyarországon is különösen nagy hatást gyakorolt a nézőkre, részben azért, mert a film középpontjában álló történelmi és tudományos teljesítmény – Alan Turing és csapatának munkája az Enigma feltörésén – a hazai történelemben is visszhangra talál.

Magyarország ugyanis a második világháború egyik kulcsfontosságú európai térsége volt, ahol a hírszerzés, a kódfejtés és az információs előny sokszor élet-halál kérdésévé vált.

A magyar nézők számára ezért különösen izgalmas látni, hogyan zajlott a háttérben az a titkos küzdelem, amely végső soron milliók sorsát befolyásolta. Emellett a filmben megjelenő tudományos zsenialitás és társadalmi kirekesztettség kettőssége – Turing tragikus sorsa – erősen rezonál a magyar kulturális érzékenységgel, hiszen itthon is nagyra értékelik azokat a történeteket, amelyekben a kivételes tehetség és az emberi dráma egyszerre jelenik meg.