A Johns Hopkins Medicine kutatói egy olyan gént azonosítottak, amely meghatározó szerepet játszhat a hasnyálmirigyrák terjedésében, ugyanakkor nem a DNS mutációin keresztül fejti ki hatását, hanem az örökítőanyag működésének finomhangolásával segíti a daganatok növekedését és invázióját.

A KLF5 nevű gén laboratóriumban tenyésztett sejtekben bizonyult kulcsfontosságúnak, mivel átformálja a DNS szerveződését és kémiai módosításait, ezáltal befolyásolja, hogy mely gének kapcsolódnak be vagy maradnak inaktívak.

A hasnyálmirigyrák leggyakoribb típusa

Andrew Feinberg, a Johns Hopkins Egyetem orvosi, mérnöki és közegészségügyi karának Bloomberg Distinguished professzora hangsúlyozta, hogy „az epigenetikai változásokat alábecsülik mint a rák áttétes terjedésének egyik fő mozgatórugóját”. A kutatócsoport már 2017-ben beszámolt arról, hogy a hasnyálmirigyrák leggyakoribb típusa kiterjedt epigenetikai eltéréseket mutat az elsődleges daganatokban, és ezek a változások a jelek szerint nagyobb szerepet játszanak a betegség szóródásában, mint az újabb DNS-mutációk – említi meg a cikkében a ScienceDaily.

A Molecular Cancer folyóiratban közölt friss eredmények tovább erősítik ezt a megfigyelést, és új terápiás lehetőségek irányába mutatnak. A kutatók a CRISPR génszerkesztési technológiát alkalmazva módszeresen kikapcsoltak egyes géneket a rákos sejtekben, majd megfigyelték, melyik beavatkozás lassítja vagy állítja le leginkább a sejtnövekedést. A vizsgált gének közül a KLF5 bizonyult a legerőteljesebb hatásúnak, különösen az áttétes sejtek növekedésének és terjedésének elősegítésében.

13 hasnyálmirigyrákos pácienst vizsgáltak

Betegminták elemzése során 13 hasnyálmirigyrákos páciens közül 10 esetében legalább egy áttétes daganatban magasabb KLF5-aktivitást mértek, mint az eredeti tumorban, ami arra utal, hogy a gén szerepe a betegség előrehaladtával felértékelődik. A további kísérletek megerősítették, hogy a KLF5 befolyásolja, mennyire szorosan csomagolódik a DNS a sejten belül, márpedig ez a szerkezeti állapot döntő abban, hogy egyes gének aktívvá válnak vagy elnémulnak.

A kutatók azt is kimutatták, hogy már a KLF5 aktivitásának kisebb növekedése is jelentősen fokozhatja a daganatsejtek terjedési képességét. Feinberg szerint „ez arra utalhat, hogy az áttétes hasnyálmirigyrák kezeléséhez nem feltétlenül szükséges a gén teljes kikapcsolása ahhoz, hogy kedvező hatást érjünk el”, emellett hozzátette, hogy több, a KLF5 célzására irányuló kísérleti gyógyszer fejlesztése már folyamatban van.

A DNS szerkezetének alakítása

A vizsgálat arra is rávilágított, hogy a KLF5 más géneket, köztük az NCAPD2 és az MTHFD1 gént is szabályozza, de kizárólag az áttétes hasnyálmirigyrák-sejtekben, míg a laboratóriumban tenyésztett elsődleges daganatsejtekben nem. Ezek az úgynevezett epigenetikai módosító gének kémiai csoportok hozzáadásával és a DNS szerkezetének alakításával befolyásolják a génaktivitást.

Kenna Sherman, a tanulmány első szerzője úgy fogalmazott, hogy „egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a rákos áttétek nem további mutációk következményei az elsődleges daganatban, hanem további epigenetikai változások eredményei, amelyek lehetővé teszik a daganat számára a túlélést és a növekedést”.

Hozzátette, „a KLF5 egyfajta mester génnek tűnik, amely ilyen változásokat indít el, és olyan génhálózatokra hat, amelyek az inváziót és a kezelésekkel szembeni ellenállást szabályozzák”