A kissejtes tüdőrák az egyik legagresszívebb daganattípus, amelynek ötéves túlélési aránya mindössze öt százalék, és bár a betegek kezdetben gyakran jól reagálnak a kemoterápiára, a javulás többnyire átmeneti, majd gyors kiújulás és rohamos állapotromlás következik.

Éppen ezért a betegség biológiai hátterének pontos megértése kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a kezelések hatékonysága tartósabb legyen, valamint csökkenteni lehessen a visszaesések számát és javítani a hosszú távú kilátásokat.

A Silvia von Karstedt professzor vezette kutatócsoport, amely a Kölni Egyetem Transzlációs Genomikai részlegén és a Molekuláris Orvostudományi Központban működik, egy eddig ismeretlen mechanizmust azonosított, amely magyarázatot adhat a daganat különösen agresszív viselkedésére. A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányuk „A kaszpáz-8 hiánya idegi progenitorszerű átprogramozódást és a kissejtes tüdőrák progresszióját irányítja” címmel számol be az eredményekről.

Ez a tüdőrák más, mint a többi

A kissejtes tüdőrák több jellemzőjében is eltér a legtöbb hámeredetű daganattól, mivel számos tulajdonságában az idegsejtekre emlékeztet, és ennek egyik kulcseleme a kaszpáz-8 nevű fehérje hiánya, amely normál esetben a programozott, nem gyulladásos sejthalál, azaz az apoptózis szabályozásában játszik fontos szerepet. Ez a folyamat biztosítja a károsodott vagy rendellenes sejtek eltávolítását, így alapvető a szövetek egészséges működéséhez – jelenti a ScienceDaily.

A kutatók egy genetikailag módosított egérmodellt hoztak létre, amelyből hiányzik a kaszpáz-8, hogy minél pontosabban utánozzák az emberi betegség kialakulását, és ezzel egy olyan láncreakciót tártak fel, amely már a daganat teljes kifejlődése előtt kedvezőtlen környezetet teremt.

Hyulladásos sejthalált indít el

Von Karstedt szerint „a kaszpáz-8 hiánya egy necroptózisnak nevezett gyulladásos sejthalált indít el, amely ellenséges, gyulladt környezetet hoz létre még azelőtt, hogy a daganatok teljesen kialakulnának”, majd hozzátette, hogy „különösen meglepő volt számunkra, hogy a daganatot megelőző necroptózis valójában elősegítheti a rák kialakulását az immunrendszer befolyásolásán keresztül”.

Ez a tartós gyulladás ugyanis gyengíti a szervezet daganatellenes immunválaszát, így az immunsejtek nehezebben tudják felismerni és elpusztítani a kóros sejteket, ugyanakkor kedvező feltételeket teremt a tumor növekedéséhez és az áttétek kialakulásához. Emellett a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a gyulladásos környezet éretlenebb, idegsejtszerű állapotba taszítja a daganatsejteket, ami fokozza terjedési képességüket és szoros összefüggést mutat a kiújulással.

Vannak még kérdések

Egyelőre nem tisztázott, hogy az embereknél is megfigyelhető-e ez a daganatot megelőző gyulladásos folyamat, ugyanakkor az eredmények rávilágítanak egy olyan központi mechanizmusra, amely egyszerre járulhat hozzá a kissejtes tüdőrák agresszivitásához és a kezelések utáni visszatéréséhez.

A felfedezés hosszabb távon hozzájárulhat célzottabb terápiák fejlesztéséhez, valamint olyan korai felismerési stratégiák kidolgozásához, amelyekkel időben azonosíthatóvá válhat a betegség kockázata.