Körülbelül 4000 éves sírhelyet találtak egy Luxorban található nekropoliszban – derül ki az erről szóló beszámolóból. Mint írják, a régészek szerint a felfedezés jelentős, ugyanis ez az első, az egyiptomi Középbirodalom korából származó temetkezési hely, amelyet a térségben valaha feltártak. A részleteket illetően kifejtik: az építmény összesen 11 sírt foglalt magába, amelyek közül sok teljesen érintetlennek látszott.

Ezáltal pedig rengeteg értékes leletet, köztük ékszereket, szobrocskákat és tükröket találtak bennük, kiváló állapotban. A pompás tárgyak között szerepelnek szkarabeuszokat ábrázoló gyűrűk, féldrágakövekből készült nyakláncok és amulettek is. Utóbbiakból sok különböző formájúra bukkantak rá a régészek, némelyek vízilófejeket és sólymokat ábrázolnak – részletezik.

Emellett akadnak olyanok is, amelyek Taweret istennőt, a Bának nevezett, madártestű és emberfejű lelket, illetve Udzsat-szemeket jelenítenek meg. Az összes közül az egyik legkiemelkedőbb ékszer egy 30 darab ametisztgyöngyből álló nyakék, amelyet egy amazonitból készült Bá-amulett díszít – hangsúlyozzák.

A 24.hu az Arkeonews-ra hivatkozva azt írja, a sírban nőket, férfiakat és gyermekeket is eltemettek, a szakértők szerint egy családi temetkezési helyről lehet szó, amelyet generációkon keresztül használtak. A lelőhely felfedezése nemcsak fantasztikus ékszereket, hanem rengeteg információt is szolgáltat arról, milyenek voltak az ókori Középbirodalom temetkezési szokásai.

Míg ebben a cikkben arról számoltunk be, hogy régészek egy 2000 éves, tenger mélyére süllyedt ősi város templomát fedezték fel Olaszország partjainál. Mint kiderült, vulkáni tevékenység miatt került a tenger fenekére a hatalmas épület. A kutatók régóta gyanították, hogy hol kell keresni a szentélyt, már a 18. században találtak erre utaló leleteket. A tengerfenék modern feltérképezése során azonban most két római stílusú termet is felfedeztek.