Így függ össze Kim Dzsongun aggódása az észak-koreai kivégzésekkel

Észak-Korában 2020-ban vezették be a törvényt, miszerint tilos a dél-koreai tartalmak megnézése, terjesztése, akár halálbüntetés is járhat érte, egy szöuli kutatóintézet vizsgálata alapján az a nyilvános kivégzések legtöbbje ezen médiához köthető. 

Észak-Korea szerint a déli média “olyan módon teheti próbára a rezsim alapjait”, ahogy más bűncselekmények nem, ugyanis ezek a termékek összeegyeztethetetlenek a Kim-dinasztia elveivel, mert egy “totalitárius állam teljes ellenőrzést követel a társadalom minden aspektusa felett, beleértve a művészetet is, amelynek az államot kell szolgálnia.” Soron kívül Eljött a nap, meghallgatja a bíróság Robert Fico merénylőjét

Az NK News által közzétett jelentés azonban azt is megemlíti, hogy Kim Dzsongun a kegyelmek révén a jóindulatú vezető szerepét akarta betölteni, egy szemtanú arról számolt be, hogy egy alkalommal 16 halálra ítélt közül mindössze 6-on hajtottál végre a büntetést, a többieket felmentették Kim kegyelmével. 

Egy szakértő megemlíti, hogy ez a narratíva megerősíti azt, hogy “az elkövetők megbocsátást és megváltást nyerhetnek, ha beismerik a bűneiket”. “Észak-Korea hivatalos médiája a közelmúltban olyan személyek példáját népszerűsítette, akik megtették ezt, ez pedig azt a meggyőződést sugallja, hogy a kényszerítés önmagában nem elegendő a probléma megoldásához, konszenzusos stratégiára van szükség.”

Egy szöuli ügyvéd szerint Kim jóindulatát a kemény észak-koreai gazdasági helyzet motiválta, amely időről-időre csak rosszabb lesz a folyamatos szankcióknak köszönhetően, ráadásul a koronavírus-járvány is rátett egy lapáttal a nélkülözésre. 

Az ügyvéd kifejtette, hogy Kim Dzsongun szeretné elégedettnek látni a népét a helyzettel, ezért nem nagy ár néhány kegyelmet kiosztani, ugyanis aggódik azért, az elégedetlenség további, esetenként súlyosabb konfliktusokat szül.