Így függ össze Kim Dzsongun aggódása az észak-koreai kivégzésekkel

Észak-Korában 2020-ban vezették be a törvényt, miszerint tilos a dél-koreai tartalmak megnézése, terjesztése, akár halálbüntetés is járhat érte, egy szöuli kutatóintézet vizsgálata alapján az a nyilvános kivégzések legtöbbje ezen médiához köthető. 

Észak-Korea szerint a déli média “olyan módon teheti próbára a rezsim alapjait”, ahogy más bűncselekmények nem, ugyanis ezek a termékek összeegyeztethetetlenek a Kim-dinasztia elveivel, mert egy “totalitárius állam teljes ellenőrzést követel a társadalom minden aspektusa felett, beleértve a művészetet is, amelynek az államot kell szolgálnia.” Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Az NK News által közzétett jelentés azonban azt is megemlíti, hogy Kim Dzsongun a kegyelmek révén a jóindulatú vezető szerepét akarta betölteni, egy szemtanú arról számolt be, hogy egy alkalommal 16 halálra ítélt közül mindössze 6-on hajtottál végre a büntetést, a többieket felmentették Kim kegyelmével. 

Egy szakértő megemlíti, hogy ez a narratíva megerősíti azt, hogy “az elkövetők megbocsátást és megváltást nyerhetnek, ha beismerik a bűneiket”. “Észak-Korea hivatalos médiája a közelmúltban olyan személyek példáját népszerűsítette, akik megtették ezt, ez pedig azt a meggyőződést sugallja, hogy a kényszerítés önmagában nem elegendő a probléma megoldásához, konszenzusos stratégiára van szükség.”

Egy szöuli ügyvéd szerint Kim jóindulatát a kemény észak-koreai gazdasági helyzet motiválta, amely időről-időre csak rosszabb lesz a folyamatos szankcióknak köszönhetően, ráadásul a koronavírus-járvány is rátett egy lapáttal a nélkülözésre. 

Az ügyvéd kifejtette, hogy Kim Dzsongun szeretné elégedettnek látni a népét a helyzettel, ezért nem nagy ár néhány kegyelmet kiosztani, ugyanis aggódik azért, az elégedetlenség további, esetenként súlyosabb konfliktusokat szül.