Így függ össze Kim Dzsongun aggódása az észak-koreai kivégzésekkel
A nyilvános kivégzések leggyakoribb oka a dél-koreai videók megnézése vagy terjesztése, ezt követik a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, a prostitúció, az emberkereskedelem és a gyilkosság.
Észak-Korában 2020-ban vezették be a törvényt, miszerint tilos a dél-koreai tartalmak megnézése, terjesztése, akár halálbüntetés is járhat érte, egy szöuli kutatóintézet vizsgálata alapján az a nyilvános kivégzések legtöbbje ezen médiához köthető.
Észak-Korea szerint a déli média “olyan módon teheti próbára a rezsim alapjait”, ahogy más bűncselekmények nem, ugyanis ezek a termékek összeegyeztethetetlenek a Kim-dinasztia elveivel, mert egy “totalitárius állam teljes ellenőrzést követel a társadalom minden aspektusa felett, beleértve a művészetet is, amelynek az államot kell szolgálnia.”
Az NK News által közzétett jelentés azonban azt is megemlíti, hogy Kim Dzsongun a kegyelmek révén a jóindulatú vezető szerepét akarta betölteni, egy szemtanú arról számolt be, hogy egy alkalommal 16 halálra ítélt közül mindössze 6-on hajtottál végre a büntetést, a többieket felmentették Kim kegyelmével.
Egy szakértő megemlíti, hogy ez a narratíva megerősíti azt, hogy “az elkövetők megbocsátást és megváltást nyerhetnek, ha beismerik a bűneiket”. “Észak-Korea hivatalos médiája a közelmúltban olyan személyek példáját népszerűsítette, akik megtették ezt, ez pedig azt a meggyőződést sugallja, hogy a kényszerítés önmagában nem elegendő a probléma megoldásához, konszenzusos stratégiára van szükség.”
Egy szöuli ügyvéd szerint Kim jóindulatát a kemény észak-koreai gazdasági helyzet motiválta, amely időről-időre csak rosszabb lesz a folyamatos szankcióknak köszönhetően, ráadásul a koronavírus-járvány is rátett egy lapáttal a nélkülözésre.
Az ügyvéd kifejtette, hogy Kim Dzsongun szeretné elégedettnek látni a népét a helyzettel, ezért nem nagy ár néhány kegyelmet kiosztani, ugyanis aggódik azért, az elégedetlenség további, esetenként súlyosabb konfliktusokat szül.