Kik a legfogékonyabbak a koronavírus-fertőzésre?
A COVID-19 kórokozója bárkit megtámadhat, azonban vannak bizonyos embercsoportok, akiknek a szervezete sokkal érzékenyebben reagálhat a fertőzésre.
A pandémiát okozó Sars-CoV-2 sajnos nem válogat az áldozatok közül, viszont az Egyesült Államokból érkező statisztikák alapján három demográfiai csoport különösen érintett a megbetegedésekben, mégpedig a férfiak, az idősek és a fekete bőrűek.
A kutatók jelenleg is azon fáradoznak, hogy kiderítsék, mi állhat az egyes csoportok fertőzésre való hajlamossága mögött. Lisa Cooper, a Johns Hopkins Egyetem szakorvosa szerint
„Közel állunk ahhoz, hogy megfejtsük és a gyakorlatban is használjuk a betegséggel kapcsolatos tapasztalatainkat.”
A korkülönbség
Sajnos már régóta tudjuk, hogy a koronavírussal szemben az idős emberek a legvédtelenebbek. Az első adatok Kínából érkeztek és egyértelműen azt mutatták, hogy az életkor a legmeghatározóbb kockázati tényező a fogékonyság szempontjából. Azóta az olasz, a spanyol és az amerikai esetek ugyanezt a feltételezést támasztották alá.
Minden bizonyítékok arra mutatnak, hogy a fertőzésben való elhalálozás esélye az életkor előrehaladtával fokozatosan növekszik. Az egyik márciusi tanulmány 38 ország adatait összesítve arról számolt be, hogy a koronavírus a 80 év feletti emberek 13,4%-ánál fatális következményeket okozott. A COVID-19 összes korcsoportra vonatkozó halálozási rátája 1,38%, tehát több mint tízszer nagyobb eséllyel veszthetik életüket az idősebbek.
Az elsődleges tényező valószínűleg a legyengült immunrendszer lehet. Minél idősebb valaki, a szervezet ellenállóképessége annál inkább csökken. A már meglévő, sokszor súlyos betegségeken kívül az emberi test már nem képes kellő mennyiségű antitestet előállítani, így a vese, a máj, a szív és a tüdő fertőzés esetén veszélyeztetetté válnak.
Fontos hozzátenni, hogy ez nemcsak a koronavírusnál van így, hanem a többi más vírusos megbetegedésnél is – elég csak az influenzára vagy a megfázásra gondolni. Bár az össznépességre nézve ezek a betegségek nem jelentenek túl nagy kockázatot, a halálozási ráta a 70 év felettieknél szintén exponenciális növekedést mutat. Ezért fontos az idősek vakcinázása – ez pedig a koronavírus esetében egyelőre hiányzik.
Természetesen a genetikai háttér is közre játszhat. Az Egyesült Államokban több 20-as, 30-as és 40-es éveiben járó, korábban teljesen egészséges ember hunyt el a koronavírus okozta súlyos komplikációkban, több idős ember pedig gond nélkül átvészeli a betegséget. Azonban érdemes megjegyezni, hogy általánosságban pont az ellenkezője az igaz – az asztmás, cukorbeteg, magas vérnyomásos, szívelégtelenségben szenvedők esetében sokszor halálos ítélettel egyenlő a pozitív COVID-19 diagnózis.
A másik, talán legfontosabb faktor az emberi szervezet túlzott immunválasza, az ún. citokin-vihar. Ekkor egy olyan téves reakciót vált ki a vírus a testből, hogy az immunrendszer a kórokozó mellett a szervezet saját sejtjeit és szöveteit is megtámadja. Ez a folyamat életveszélyes komplikációkhoz vezethet, időseknél pedig azonnali halál lehet a következménye.
Nemi különbségek
Az immunrendszer eltérő működése a férfiaknál és a nőknél eltérő lehet és sajnos az erősebbik nem húzza a halálozások esetében a rövidebbet. Kínában és Olaszországban a halottak 64%-a férfi volt, és bár az amerikai adatokat egyelőre még csak összesítik, a kontinens járványepicentrumának számító New York városában 63% ez az arányszám.
Senki sem tudja egyelőre, mi lehet az oka ennek a szignifikáns különbségnek nemek szempontjából. Valószínű, hogy nincs rá egyértelmű magyarázat, de egyes közösségi faktorok közrejátszhatnak. A férfiak sokkal nagyobb aránya dohányzik, a kátrány által károsodott tüdő pedig negatívan befolyásolhatja a fertőzés kimenetelét.
A férfiaknál jellemző az is, hogy kevesebbszer mosnak kezet szappannal és csak a legsúlyosabb esetben fordulnak orvoshoz. Az alkoholt szintén gyakrabban használják szorongásoldásra az erősebbik nem képviselői, valamint a magas vérnyomás is elterjedtebb a körükben, amelyek szintén hajlamosító tényezők lehetnek.
Mindez csupán puszta hipotézis, tudományos magyarázat ezzel kapcsolatban nem fogalmazódott még meg. Biológiai szemszögből kellene vizsgálni a helyzetet. A nők immunrendszere jelentősen erősebb – két X kromoszómájuk van, amelyek több mikro-RNS-eket és hasznos géneket tartalmaznak, valamint az ösztrogén hormon szintén hozzájárulhat az antitestek hatékonyságához.
Az egyik, eddig még hivatalosan nem hitelesített kínai tanulmány szerint a nők szervezete arányaiban több antitestet termelt a koronavírusra reagálva, mint a férfiak immunrendszere.
Rasszok közötti különbség
New Yorkban és Chicagóban figyelték meg először, hogy a koronavírusos betegek latinók és feketék körében kétszer halálosabb a fehérekhez képest. Az Egyesült Államokból származó adatok szerint az új-mexikói pueblo indiánoknál a legmagasabb a halálozási ráta az egész országban. Michigan-ben, ahol a teljes lakosság 14%-a afroamerikai, a koronavírus-áldozatok 40%-át tették ki a feketék.
Dr. Lisa Cooper szerint
„Az etnikai kisebbségeknél észlelhető fertőzéssel kapcsolatos különbségek nem biológiai eredetűek.”
Az orvosok és a kutatók is úgy vélik, annak ellenére, hogy az afroamerikai lakosságnál egyes meghúzódó betegségek, mint például a szív- és tüdőproblémák sokkal gyakoribbak, nem jelentik azt, hogy ebben kell keresni az eltérés kulcsát. Szerintük inkább társadalmi okai lehetnek a különbségeknek.
A feketék általában a városok azon részein élnek, ahol kevesebb lehetőségük van a szabadidős tevékenységek folytatására, a sportolásra és az edzésre, valamint az egészséges ételek vásárlására. Ehhez hozzá kell venni még a korábban említett betegségeket és az asztmát, valamint a magas vérnyomást, melyek közül az utóbbi a folyamatos stressz miatt is kialakulhat.
Az afroamerikai állampolgárok java része pénzügyileg nem engedheti meg magának azt, hogy kifizesse a kórházak számláit, a koronavírus-járvány ellenére is folytatják a munkájukat, ezért pedig sokkal jobban kitettek a fertőzéseknek. A védőfelszerelések hiánya szintén problémát okoz, ugyanis kiderült, hogy a nagyvárosok egyes kerületeiben nem lehet maszkokhoz és kesztyűkhöz hozzájutni.
Sajnos a rasszizmust is okolni lehet a helyzetért, mivel a feketék tüneteit elég gyakran nem veszik komolyan az orvosok és az ápolók. Az egyik áprilisi beszámoló szerint egy 30 éves brooklyni lakosnak háromszor kellett a kórházba mennie, mire megkaphatta a koronavírus elleni kezeléseket. A sürgősségi osztályra való szállításakor pánikrohamnak diagnosztizálták a légzési rendellenességeit és laborvizsgálatok nélkül hazaküldték.
Ahhoz, hogy a tudósok és az orvosok rájöjjenek a koronavírus-fertőzés tényezőinek háttereire, még hosszú kutatásoknak kell végbemenniük. A COVID-19 kórokozójának egészségügyi következményeit már egy ideje mindannyian tapasztalhatjuk, azonban még mindig szinte új az egész orvostudomány számára a helyzet, ezért a kutatókkal szemben türelmesnek kell lennünk.
A legújabb tudományos előrejelzések szerint még sokáig köztünk maradhat a COVID-19 kórokozója:
