Kiderült, kit gyanúsítanak az Északi Áramlat felrobbantásával
Német médiajelentések szerint egy ukrán búvároktató lehet felelős az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásáért.
Fotó: A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán.
MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrségNémet sajtóorgánumok beszámolói alapján egy ukrán állampolgárságú búvároktatót gyanúsítanak az Északi Áramlat gázvezeték elleni szabotázsakció végrehajtásával. A Die Zeit, a Süddeutsche Zeitung és az ARD által közzétett információk szerint a gyanúsított jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik.
A lengyel főügyészség szóvivője, Anna Adamiak tájékoztatása szerint a német hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki a Volodimir Z. néven azonosított személy ellen. A lengyel ügyészség vizsgálata megállapította, hogy a gyanúsított feltehetően az ukrán határon át elhagyta Lengyelország területét.
Az eset 2022. szeptember 26-án történt, amikor több robbanás rongálta meg az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetéket a Balti-tenger mélyén, Dánia partjainál. A támadás következtében négy szivárgási pontot azonosítottak, ami a gázellátás teljes megszakadását eredményezte.
A német médiajelentések szerint két további ukrán állampolgár is érintett lehet az ügyben. A források szerint ők búvárként vehettek részt a műveletben, feltehetően ők helyezték el a robbanószerkezeteket a vezetékeken.
A nyomozás korábbi szakaszában egy vitorlásjacht került a hatóságok látókörébe, amelyen robbanóanyag nyomait fedezték fel. A feltételezések szerint ezt a járművet használhatták a szabotázsakció végrehajtásához szükséges anyagok szállítására.
Több ország is vizsgálatot indított az ügyben, azonban Dánia és Svédország azóta lezárta saját nyomozását. Az Északi Áramlat 1 korábban Németország fő orosz gázimport-útvonala volt, míg az Északi Áramlat 2 üzembe helyezését az orosz-ukrán konfliktus miatt függesztették fel.
