Megkezdődött a kenyér drágulása, a határ a csillagos ég
Az étkezési gabona, valamint a nyersanyagárak emelkedése, illetve a bérköltségek növekedése következtében drágulhatnak az alapvető élelmiszerek Magyarországon.
Twenty20 
A tavalyi ilyenkor érvényes árakhoz viszonyítva nagyjából 30 százalékkal drágult a búza, ezen felül az energiaárak is emelkedtek, ezért a logisztikai vállalatok, illetve a sütőipar a megnövekedett költségeket a vásárlókra hárítják – derült ki a Tolna megyei hírportál cikkéből.
A fogyasztói árat nem a sütőipar határozza meg, annak csak az átadási árban van szerepe, amit szintén a multinacionális láncok állapítanak meg, ahogy utána a termék árát is – mondta Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke.
Szőcsi István, a bátaszéki Brot Sütőipari Kft. munkatársa hozzátette, senki nem akar veszteséget termelni, és a piacon megmaradni nagy küzdelmet jelent. A szakember úgy gondolja, ha annyiszor emeltek volna árat a pékségek, mint ahányszor ez elhangzott a médiában, akkor már milliomosok lennének, „de komolyra fordítva a szót, tény, hogy mindenki keresi a megfelelő időpontot, mikortól emeljen árat”.
A bátaszéki pékség például szeptember elsejétől emelte az árait 8 és 14 százalékkal. A töltelékes sütemények lettek drágábbak – hiszen a dió és a mák ára is emelkedett –, a kenyér ára kevésbé emelkedett.
Egy magyar állampolgár átlagosan 30–39 kiló kenyeret fogyaszt évente, vagyis egy napra, egy emberre 10–12 dekagramm kenyeret szokás számolni – közölte a pékszövetség elnöke. Kalkulációi szerint napi szinten 3 forint lesz a drágulás mértéke egy átlagember számára, amiből – mint mondja – egy doboz cigaretta sem jön ki egy hónapban.
