Ehhez a brutális szárazság is hozzájárul, a helyi pásztoroknak és juhászoknak olykor egy napot is meg kell tennie ivóvízért – írja az NDTV. Ennek hatására az élelmiszerárak is elkezdtek felszökni, az északi Marsabit megyében például 16 százalékkal nagyobbak az országos átlagnál.

„A kecskéket lehetetlen eladni, a tehenek még ennél is rosszabbak, a gyermekeink pedig végig éheznek” – mondta Moses Loloju pásztor, aki a helyi önkormányzatnak szokott segíteni az élelmiszeradományok szétosztásában.

Zsinórban ez már a második év, hogy elmaradnak az esőzések a félszáraz éghajlattal rendelkező Észak-Kenyában. A déli rész azért is van előnyben, mert sokkal több a termőtalaj, valamint sokkal nagyobb a zöld terület.

Az ENSZ Világélelmezési Programja szerint az elhúzódó szárazság azt is jelenti, hogy legalább 2.4 millió ember van, aki novemberig alig fog találni magának élelmet. A helyi katasztrófavédők szerint pedig azért is nehéz kezelni a helyzetet, mert megjósolhatatlan, hogy minden évben szárazság lesz.

Az előttünk álló hónapokban pedig a helyzet nem valószínű, hogy számottevően javulni fog, ugyanis a kenyai meteorológiai szolgálatok napos időre és átlagon aluli esőkre számítanak. Fontos kiemelni, hogy a klímaváltozás növelni fogja a szárazságok esélyét és súlyosságát.