Ben Affleck 2012-ben bemutatott filmje, az Argo a modern filmtörténet egyik legkülönlegesebb kémthrillere, ami egyszerre épít a valóságra és Hollywood önreflexív szatírájára. A történet az 1979-es iráni túszdráma idején játszódik, amikor forradalmi hangulat uralta Teheránt, és az amerikai nagykövetség elfoglalása után több tucat diplomata került fogságba. A káosz közepette hat amerikai diplomata el tudott menekülni, és titokban bujkált a városban.

A CIA egyik tapasztalt ügynöke, Tony Mendez (akit maga Ben Affleck alakít) kapta a feladatot, hogy kitaláljon egy olyan fedősztorit, amely lehetővé teszi a hat diplomata biztonságos kimenekítését. A terv első hallásra abszurdnak tűnt: egy kanadai filmstábnak álcázva, egy kitalált sci-fi produkció helyszínkeresésére hivatkozva kellett kijuttatni az amerikaiakat. A filmben elhangzik, hogy „a sci-fi film neve Argo volt, amelynek eljátszott forgatási előkészületei miatt tudtak alapot teremteni gyanútlan kiutaztatásukhoz, a stáb tagjainak álcázva őket”

Az Argo nemcsak a történelmi események feldolgozása miatt vált jelentőssé, hanem azért is, mert a film tökéletesen ötvözi a geopolitikai thrillert és a hollywoodi szatírát. A kritikusok kiemelték, hogy Affleck rendezése feszes, különösen a repülőtéri fináléban, ahol a feszültség szinte tapintható, miközben a film sosem feledkezik meg az emberi sorsokról. A produkció egyik erőssége, hogy a drámai pillanatokat Alan Arkin szellemes mellékszereplése és Bryan Cranston CIA-tisztjének szenvedélyes alakítása oldja.

Nagyot ment a film

A film hatalmas szakmai sikert aratott: a 85. Oscar-gálán hét jelölésből hármat díjra is váltott, köztük a legjobb filmnek járó aranyszobrot. Ez különösen figyelemre méltó, hiszen az Argo azon kevés alkotások közé tartozik, amely úgy nyerte el a legjobb film díját, hogy rendezőjét, Ben Afflecket nem jelölték a legjobb rendező kategóriában. A Rotten Tomatoes értékelése szerint a film 96%-os pozitív kritikát kapott, az IMDb-n pedig 7,7-es pontszámot ért el.

A történet valóságalapját Antonio J. Mendez, a CIA egykori ügynöke erősítette meg, aki emlékirataiban részletesen leírta, hogyan sikerült a „lehetetlen küldetésnek” tűnő akció. Bár a film bizonyos elemeket dramatizált, a lényeg változatlan: a CIA és a kanadai diplomácia együttműködésének köszönhetően a hat amerikai diplomata életben maradt, és biztonságban hazatérhetett.

Az Argo mára a kémfilmek egyik meghatározó darabjává vált, amely nemcsak a hidegháborús korszak feszült légkörét idézi meg, hanem azt is bemutatja, hogy a kreativitás és az együttműködés olykor erősebb fegyver lehet, mint a nyers katonai erő. A film egyszerre tiszteleg a hírszerzés láthatatlan hősei és a mozi varázsa előtt, amely képes volt egy életveszélyes akciót hihetővé tenni a világ szemében.