Karácsony Gergely örül az EU-s források érkezésének

Örülünk, hogy az EU és a kormány megállapodott – mondta Karácsony Gergely főpolgármester kedden Budapesten sajtótájékoztatón, ez eseményen a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) társelnöke kifejtette: innentől kezdve a kormányzat felelőssége, hogy azokat a „mérföldköveket” meglépje, amelyeket az uniós intézmények támasztottak a források megérkezéséért.

Azzal, hogy a kormány elfogadta az úgynevezett minimumadó-elképzelést, kimondta azt is: marad az iparűzési adó – jegyezte meg. A főpolgármester közölte, örülnek, hogy a helyreállítási alap vissza nem térítendő forrásai megérkeznek Magyarországra, és arra buzdítják a kormányt, éljen a lehetőséggel, hívja le a hitelkeretet is. Ezt pedig teljes egészében Magyarország energiarendszerének átalakítására kellene fordítani – mondta. Soron kívül Ország Karácsonyfája: már kivágták a hatalmas fenyőt, ma útnak indítják (videó)

Karácsony Gergely kiemelte, a MÖSZ abban érdekelt, hogy ezekből a forrásokból az önkormányzatok is részesüljenek, hiszen az orosz gázfüggés csökkentése és a zöld átalakulás az önkormányzati közművek átalakítása nélkül aligha fog sikerülni.

A kisvárosok abban reménykednek, hogy segít a kormány

Eszes Béla, (Független) Jánoshida polgármestere, a MÖSZ társelnöke a tízezer lakos alatti települések nevében arról beszélt, hogy esetükben még nagyobb a bizonytalanság és csak remélni tudják, hogy bárminemű segítséget kapnak a kormánytól.

Ezek az önkormányzatok „gyűjtik a rezsiszámlákat”, amelyeket nagyon sok esetben nem tudják kifizetni, és a folyószámla hiteleiket szinte teljes egészében kihasználják – mondta.

Kérdésre válaszolva Karácsony Gergely elmondta, a helyreállítási alap visszatérítendő részének ideális felosztása az lenne, ha a forrást harmadolnák: jutna a központi beruházásokra, a lakossági beruházások ösztönzésére, valamint az önkormányzati közszolgáltatások fejlesztésére.

Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere (Gödöllői Lokálpatrióta Klub) az eseményen közölte, üdvözölik, hogy megszületett a megállapodás az Európai Unió (EU) és Magyarország között. Annak is örülünk, hogy „a brüsszeli szankciók most már nem tesznek tönkre minket” – tette hozzá.

Elmondta, az önkormányzati érdekérvényesítés nem volt túl sikeres 2022-ben, a kormány és az önkormányzatok között nincs érdemi párbeszéd és egyeztetés, 2023 pedig a teljes bizonytalanság éve lesz.

Energiahatékonysági beruházásokra is nagy szükség lenne

Gémesi György a szervezet elnökségi ülését követően arról beszélt: összeségében a kormány és az önkormányzatok közötti tárgyalás érdemi egyeztetés nélkül ért véget idén, 2023-at pedig a teljes bizonytalanság évének nevezhetjük, hiszen a helyi költségvetéseket „össze kellett rakni”, de mai napig nem tudni azt, hogy milyen pénzügyi feltételek lesznek, milyen pénzügyi mozgásterük lesz.

A MÖSZ elnöke közölte, tárgyalás kezdeményeznek az energiaügyi miniszterrel, mert azt szeretnék, hogy a közszolgáltatásokhoz szükséges energiát egységes áron kaphassák meg a települések.

Az energiaköltségek átlagosan négy-ötszörösére emelkedtek az önkormányzatok esetében – mondta Gémesi György. Hozzáfűzte, hogy mindenképpen tárgyalni kell, mert a megemelkedett energia- és élelmiszerárak többletét nem tudják kifizetni. Szólt arról is, nagyon jó lenne, ha a szolidaritási adó egy részét az önkormányzatoknál hagynák és azt energiahatékonysági beruházásokra fordíthatnák.

MTI