„A következő két hétben rehabilitációs időszak vár a magyar űrhajósra, pihennie kell orvosi felügyelet mellett, amelyet a Semmelweis Egyetem munkatársai látnak el” – tette hozzá Juhos Norbert, aki kiemelte, hogy a 25 kísérlet a magyar tudományos örökség részét képezi majd, hiszen a tudósok egy széles portfólió mentén állították össze a kutatásokat.

Az űrállomáson végzett vizsgálatok között anyagtudományi, orvosbiológiai és folyadékvizsgálatok egyaránt szerepeltek. „A lehető legszélesebb körben igyekeztünk kutatók, egyetemek kutatásait és kísérleteit beintegrálni ebbe a kéthetes időszakba” – idézte fel Juhos.

A Nemzetközi Űrállomás egyedülálló kutatási platformként szolgál, amelynek két fő előnye van bármely más kutatóintézethez képest. Egyrészt végtelen mennyiségű mikrogravitációt tud biztosítani, másrészt olyan sugárzási környezetet, amely lehetővé teszi a sugárdózis méréseket is. Juhos Norbert hangsúlyozta, hogy a misszió alatt a NASA rendszerén keresztül folyamatos kapcsolatot tartottak Kapu Tiborral.

A kísérletek eredményeinek kiértékelése zajlik

Jelenleg zajlik a kísérletek eredményeinek kiértékelése, és a jövőben Kapu Tibor találkozni fog az érintett intézetek, laboratóriumok és egyetemek kutatóival, hogy megossza velük tapasztalatait és eredményeit. „A jövő fogja megadni a választ arra, hogy a mostani vizsgálatok során megszerzett eredményeket milyen szélesebb platformokon tudjuk majd hasznosítani” – mondta a küldetésvezető.

„Ezek az eredmények fogják megmondani, hogy milyen irányba tudjuk vinni a világunkat” – hangsúlyozta Juhos, aki kiemelte, hogy az anyagtudományi kísérletek különösen fontosak, hiszen az ezekből származó ismeretek a jövőben különböző iparágakban válhatnak hasznossá.

„Megtiszteltetés, hogy fel tudtunk jutni egy olyan helyre, ahova nem sok embernek sikerül, főleg kutatóként” – zárta gondolatait a HUNOR program vezetője, megemlítve, hogy egyedülálló, hogy Kapu Tibor 25 magyar kísérletet vitt fel az űrbe.

Liner/MTI