A jogállamiságra hivatkozva támadták meg az új katatörvényt az Alkotmánybíróságon
Az első alkotmányjogi panasz egy ügyvédtől érkezett, aki az Alaptörvény egyik pontjára hivatkozott.
Fotó:
Résztvevõk a Momentum Mozgalom tüntetésén, amelyen a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) módosítása ellen tiltakoztak Budapesten, a Kossuth téren 2022. július 13-án.
MTI/Balogh Zoltán
A katás adózás módosításáról szóló javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, július 12-én el is fogadták, Novák Katalin pedig július 18-án aláírta a jogszabályt. Bár a kormány azóta egy másik adózási formán, az ekhón jelentősen könnyített, az Alkotmánybíróságra már be is érkezett az első panasz.
Augusztus 2-én futott be a Donáti utcába az első alkotmányjogi panasz, amelyet egy ügyvéd fogalmazott meg. Bár augusztus 26-ig a bírák ítélkezési szünetet tartanak, az indítványt a héten, augusztus 17-én szignálták az előadó alkotmánybíróra, tehát valószínű, hogy hamar napirendre tűzik a vizsgálatot.
Az Index arról ír, hogy az indítványozó az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére hivatkozik, amely így fogalmaz: „Magyarország független, demokratikus jogállam”. Az ügyvéd szerint a törvény elfogadását nem előzte meg kellő társadalmi egyeztetés, valamint elég felkészülési időt sem biztosítottak, pedig az érintetteknek nagyjából két hónap áll a rendelkezésükre.
Ezen felül úgy véli, hogy a szabályozás súlyosan sérti az érintett vállalkozások alapjogát, az emberi méltósághoz való jogot. Azzal, hogy a törvény elzárja az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alól kivett, ám adózási szempontból a „rendes” egyéni vállalkozóktól semmilyen tekintetben nem különböző vállalkozásokat (köztük az egyéni ügyvédeket) a kata választása alól, a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, ugyanis szerinte nem áll rendelkezésre az egyéni vállalkozások számára más olyan adónem, amellyel nem járnak rosszabbul.
Ennek kapcsán hivatkozik az Alaptörvény a III. cikk (1) bekezdésére („Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani.”), és a XXX. cikk (1) bekezdésére („Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”).
„Az a tény, hogy az adóhatóság elmulasztotta fokozott ellenőrzések útján kiszűrni a »bújtatott« munkaviszonyban eljárókat, nem alapozza meg, hogy aránytalanul sújtsa azokat is, akik esetében ez a körülmény fel sem merülhet” – hangsúlyozza alkotmányjogi panaszában az indítványozó ügyvéd.
