Egyiptomi régészek két, több mint másfél évezredes templom maradványait tárták fel a Nyugati-sivatagban, a Kharga-oázis területén, mintegy 560 kilométerre délnyugatra Kairótól. A felfedezés különleges bepillantást enged az ország keresztényesedésének korai szakaszába, a kopt korszak kezdetébe, amely a 4. században indult.

A Kharga-oázis már az ókor óta lakott terület, köszönhetően a föld alatti vízforrásoknak, és régóta ismert jelentős ókeresztény emlékeiről, köztük temetőkről és templomokról. A mostani ásatás során a régészek egy teljes település maradványait tárták fel: több, vályogtéglából épült lakóházat, amelyek falain még vakolatmaradványok is láthatók, valamint földbe süllyesztett kemencéket és nagyméretű agyagamforákat, amelyeket élelmiszer tárolására használtak. Előkerültek továbbá feliratos cseréptöredékek, edények, üveg- és kődarabok, valamint több temetkezés is.

A feltárás központi eleme azonban két templom volt. Az egyik egy nagyszabású, vályogtéglából épült bazilika, aminek megmaradt a nagy csarnoka és két mellékhajója. A másik, kisebb templom téglalap alaprajzú volt, és „hét külső oszlop maradványai vették körül” – áll a hivatalos közlemény fordításában. „Néhány belső falát kopt feliratok díszítették”, és a templomtól nyugatra kiszolgáló épületek nyomait is megtalálták – írja a Fox News.

🚨New: Archaeologists have recently found two 1,600-year-old churches and a mural of Jesus Christ in a Egyptian desert settlement pic.twitter.com/rrOHaIDJVW

— The Calvin Coolidge Project (@TheCalvinCooli1) August 31, 2025

A templomokon túl a régészek egy rendkívül ritka, korabeli falfestményt is felfedeztek, mely Jézus Krisztust ábrázolja, amint meggyógyít egy beteget. A képről fotót nem hoztak nyilvánosságra, feltehetően a konzerválási munkálatok miatt.

A hivatalos közlemény szerint a terület „tanúja volt a pogányságból a kereszténységbe való átmenetnek”, és „rávilágít a Kharga-oázis történetének egy jelentős korszakára, nevezetesen a kopt időszak kezdetére Egyiptomban”. A dokumentum hangsúlyozza, a Nyugati-oázisok „különböző korszakokban a vallási és társadalmi élet központjai voltak”, valamint „kiemelik azt a toleranciát és kulturális-vallási sokszínűséget, amely az egyiptomi civilizációt jellemezte”.