Jelentősen súlyosbították a koronavírus iráni pusztítását az Egyesült Államok szankciói egy ENSZ-jelentés szerint
Az ENSZ iráni koronavírus-helyzetet felmérő különmegbízottja arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy enyhítsenek a közel-keleti országra kivetett szankciókon.
Bezárt üzletek a teheráni régi Tadzsris bazárban 2020. november 23-án. A koronavírus-járvány miatt a hatóságok november 21-től kéthetes kijárási korlátozást vezettek be Iránban.
MTI/EPA/Abedin Taherkenareh 
Az ENSZ különmegbízottja a TRT által szemlézett riportjában arról írt, hogy az Egyesült Államok szankciói „megnyomorították” Irán egészségügyét, ezzel hozzájárulva az ország „helytelen és átláthatatlan” koronavírus-reakciójához.” Március 1-jéig a járvány 60000 áldozatot követelt az országban.
„A kormány jelentős nehézségekkel nézett szembe a vírus féken tartásában, részben a gazdaság és az egészségügyi rendszer meggyengülése miatt” – idézi a riport az ENSZ különmegbízottjának, Javaid Rehmannak a szavait, hozzátéve, hogy aggályait a szervezet főtitkára is osztja.
„Az iráni kormánynak 1,1 dollárt kellett lehívnia a nemzeti fejlesztési alapjából a számlabefagyasztások és szankciók miatt, azonban az egészségügyi szektor 2020. szeptember 29-ig csak a 27%-át kapta meg a nekik szánt összegnek.”
Emiatt nehéznek bizonyult az egészségügyi felszerelések hiányát orvosolni a járvány csúcspontján és sok gyógyászati segédeszköz importálását is megakadályozták a szankciók. Iránban emiatt inzulinhiány is van, holott legalább 4,5 millió olyan cukorbetegük van, akiknek napi szinten lenne szükségük a gyógyszerre. Az ország halálozási rátája már a járvány kezdete óta az egyik legmagasabb.
Rehman szerint az USA felelős azért, hogy ilyen súlyos Irán egészségügyének helyzete, amely már eleve nem volt könnyű a 2018-ban bevezetett szankciók miatt. Szerinte az, hogy nem tudták minimalizálni a járvány hatását, a büntetések felgyülemlett hatása.
Irán már tavaly kérte, hogy humanitárius okokból függessze fel az Egyesült Államok a szankciókat, de Donald Trump ehelyett ötven újabb intézkedést vetett ki rájuk. A síita többségű ország vezetése most Joe Bidentől kéri, hogy enyhítsen ezeken, de hiába kampányol mellettük többek között a Human Rights Watch is, nem úgy tűnik, hogy lesz változás.
Emiatt másfelé kellett keresgélniük, Kubával kötöttek megállapodást, a szintén szankciók miatt küszködő szigetország vakcinákat szállít majd a Közel-Keletre.
Az ENSZ emberi jogi tanácsának ülésén, ahol Rehman bemutatta, mit talált, Irán így is szót emelt a jelentés ellen, ugyanis nem értenek egyet azzal, hogy a járványra adott válaszuk „helytelen” lett volna, szerintük teljes egészében az Egyesült Államokat terheli a felelősség.
Rehman a jelentésben arról is beszélt, hogy az ország gazdasági és emberi jogi csapásokat is szenvedett a szankciók következtében, elsősorban a túlzsúfolt és nem elég higiénikus börtönök állapota romlott súlyosan tavaly.
A különmegbízott üdvözölte, hogy egyes emberi jogi aktivistákat és tüntetőket szabadon engedtek Iránban, a kivégzési számok továbbra is magasak, elsősorban tüntetőkkel szemben.
