A kutatás középpontjában a Hayabusa Terra régióban található Kildaze kaldera áll, amely a NASA New Horizons űrszonda által 2015-ben készített felvételek alapján a Plútó egyik legfiatalabb és legérdekesebb geológiai képződménye lehet.

„A Kildaze méretét, szerkezetét, összetételét és fiatal korát figyelembe véve azt javasoljuk, hogy ez a régió egy kaldera szerkezetű kriovulkán, amelynek történetében legalább egy, de akár több, kisebb léptékű kitörés is szerepelhet, összesen mintegy 1000 köbkilométernyi krioláva kibocsátásával.”

A kriovulkanizmus – ahogy neve is mutatja – nem forró lávát, hanem fagyott, vízjégből és más illékony anyagokból álló „magma” kitörését jelenti. A kutatók a Kildaze kalderában található vízjég eredetét digitális magassági modellek, 3D vizualizációk és földi, illetve marsi analógiák segítségével vizsgálták. A földi összehasonlító helyszínek között szerepel a Yellowstone, a Valles és a Long Valley kaldera, míg a marsi analógia a Noctis Labyrinthus területén található beszakadt kráterekhez köthető.

A kutatás azért is érdekes, mert a Plútó a Naprendszer legtávolabbi ismert kriovulkanikus aktivitást mutató égiteste. A Nap hatása itt már minimális, így a belső hőforrások szerepe válik meghatározóvá. A tudományos közösség jelenleg két fő elméletet vizsgál: az egyik szerint a Plútó belső hője a legnagyobb holdjával, a Charonnal való árapály-kölcsönhatásból származik, míg a másik elmélet a radioaktív bomlásból eredő hőtermelést tartja valószínűbbnek. Egy 2022-es tanulmány az Icarus folyóiratban például azt feltételezte, hogy a Plútó mérete lehetővé tette, hogy a Charon belső hőjének kihűlése után is megtartsa saját belső hőjét – írta az Universe Today.

A New Horizons űrszonda 2015-ös történelmi átrepülése óta nem járt újabb küldetés a Plútónál, bár több javaslat is született egy újabb látogatásra. Ezek között szerepel egy fúziós reaktorral hajtott orbiter–lander kombináció, amely elméletileg négy év alatt elérhetné a törpebolygót – összehasonlításképp: a New Horizons kilenc év alatt jutott el oda.

A kutatók továbbra is elemzik a New Horizons által küldött adatokat, hogy feltárják a Plútó geológiai múltját és jelenét. A Kildaze kaldera vizsgálata újabb lépés afelé, hogy megértsük: hogyan lehet egy ilyen távoli égitest még ma is aktív, és milyen belső folyamatok hajtják ezt az aktivitást.