Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Ezek voltak a megrendítő dél-koreai légi katasztrófa utolsó percei, megrázó részletek

Ezek voltak a megrendítő dél-koreai légi katasztrófa utolsó percei, megrázó részletek

Ezek voltak a megrendítő dél-koreai légi katasztrófa utolsó percei, megrázó részletek
Shutterstock

A dél-koreai hatóságok még mindig a 2024. december 29-én történt, tragikus kimenetelű repülőgép-baleset vizsgálatát végzik, ami a Jeju Air egyik Boeing 737-800 típusú gépét érintette.

A 7C2216-os járat szerencsétlensége során 179 ember veszítette életét, amivel ez lett az ország történetének legsúlyosabb légi katasztrófája. A baleset részleteit a Reuters közölte egy januári előzetes vizsgálati jelentésre, valamint a dél-koreai közlekedési minisztérium és tűzoltóság adataira hivatkozva, kiegészítve a nyomozók július 19-én kiadott friss jelentésével.

A cikk a videó után folytatódik

Az alábbiakban percről percre olvasható a tragédia rekonstruált kronológiája:

8:54:43 – A Jeju Air 7C2216 járata kapcsolatba lép a muani repülőtér légiforgalmi irányításával, és engedélyt kap a 01-es – északkeleti irányba tájolt – futópályán való leszállásra.
8:57:50 – Az irányítók figyelmeztetést adnak ki: „Fokozott madármozgás” a térségben.
8:58:11 – A pilóták beszélgetése során elhangzik, hogy madárcsapatot látnak a gép alatt.
8:58:26 – A gép megszakítja a leszállást (go-around manőver), miközben madarakkal ütközik. A hajtóművek tovább működnek, de vibrációval. A jobb oldali hajtómű „túlfut” és hatalmas lángokat, valamint sűrű fekete füstöt bocsát ki.

8:58:45 – A pilóták leállítják a bal oldali hajtóművet, miközben vészhelyzeti eljárást hajtanak végre. A július 19-i frissítés szerint ezt a pilótafülke hangrögzítője (CVR), a repülési adatokat rögzítő készülék (FDR), valamint a hajtóművek vizsgálata is megerősíti.
8:58:50 – A repülőgép CVR és FDR készülékei megszűnnek rögzíteni. Ekkor a gép 161 csomós (298 km/h) sebességgel és 498 láb (152 méter) magasságon repül.
8:58:56 – A pilóták vészjelzést (Mayday) adnak le, amiben a madárütközést említik a megszakított leszállási manőver során.
9:00 – A személyzet kérvényezi a leszállást az egyetlen futópálya ellentétes irányú, 19-es oldalán.
9:01 – A légiforgalmi irányítás engedélyezi a 19-es pályán történő landolást.

9:02 – A repülőgép a 2800 méter hosszúságú futópálya körülbelül 1200 méteres szakaszán ér földet, azonban a futómű nem volt kiengedve, így a gép a hasán landol.
9:02:34 – Az irányítás aktiválja a reptéri tűzoltóságnál a „crash bell” vészjelzést.
9:02:55 – A tűzoltóság befejezi a mentési eszközök telepítését.
9:02:57 – A 7C2216-os járat egy földsáncnak ütközik a pálya túlsó végén.
9:10 – A közlekedési minisztérium hivatalos baleseti jelentést kap a repülőtértől.
9:23 – Egy férfit kimentenek a roncsból, majd ideiglenes orvosi állomásra szállítják.
9:38 – A muani repülőteret lezárják.
9:50 – A repülőgép farokrészéből a második túlélőt is kimentik.

A Reuters által ismertetett jelentés szerint a baleset fő kiváltó oka a madarakkal való ütközés volt, ami megrongálta a hajtóműveket és rendkívüli terhelés alá helyezte a személyzetet. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a gép egyik fekete doboza sem rögzített adatokat a végső másfél percben, ami megnehezítette a pontos ok-okozati láncolat rekonstruálását.

A nyomozás továbbra is folyamatban van, azonban már most egyértelmű, hogy a madárütközések jelentős kockázatot jelentenek a légiközlekedés biztonságára nézve, különösen akkor, ha a hajtóművek és a pilóták reakcióideje is extrém körülmények közé kerül. A tragédia hatására a dél-koreai közlekedési hatóságok ígéretet tettek a reptéri vadriasztó rendszerek és madárfigyelő protokollok felülvizsgálatára.