Jason Statham pályafutásának korai szakaszában még nem kizárólag a látványos akciójelenetekre építette filmjeit, hanem olyan bűnügyi történetekben is szerepet vállalt, amelyek inkább a feszültségre és a cselszövésekre helyezték a hangsúlyt. A 2008-ban bemutatott a Banki meló pontosan ilyen alkotás volt, ami most, 18 évvel a premier után új lendületet kapott, miután a Fawesome platform ingyenesen elérhetővé tette a nézők számára.

A Roger Donaldson rendezésében készült film a hírhedt, 1971-es Baker Street-i bankrablás eseményeiből merít ihletet, ugyanakkor a történet nem csupán az eltulajdonított pénz köré épül, hanem a londoni bank széfjében őrzött kompromittáló dokumentumokra is, amelyek politikai és bűnügyi szálakat egyaránt érintenek.

A Dick Clement és Ian La Frenais által írt forgatókönyv a korrupció, a titkosszolgálati manipuláció és az alvilági kapcsolatok összetett hálóját bontja ki, miközben a klasszikus betörős filmek feszült atmoszféráját idézi meg.

Nem volt drága film

A produkció mintegy 20 millió dolláros költségvetésből készült, és világszerte 66,1 millió dolláros bevételt termelt, ami stabil eredménynek számított a középkategóriás thrillerek mezőnyében. Statham Terry Leather szerepében látható, mellette pedig többek között Saffron Burrows, Stephen Campbell Moore, Daniel Mays és James Faulkner is feltűnik, de a szereplőgárdát erősíti David Suchet, Keeley Hawes és Colin Salmon is, ami tovább növeli a film hitelességét és súlyát.

A kritikai fogadtatás ugyanakkor visszafogottabb volt, mivel Jim Emerson a RogerEbert.com oldalán úgy fogalmazott, hogy a Banki meló Job egy „tökéletesen működőképes B-kategóriás rablós thriller”, amely a bűn, az összeesküvés és az árulás ismerős elegyét kínálja, ám végül nehezen tud kiemelkedni a hasonló témájú filmek közül.

Hozzátette, bár a királyi botrány, a kémkedés, a gengszterek és a zsarolás elemei szenzációs alapot teremtenek, a film ritkán válik annyira izgalmassá, mint amennyire a kiindulópontja indokolná – írja a Collider.

Egy 1971-es eset

A kritikus szerint „az egyik félig-meddig megváltó tényező az, hogy a film valós események ihletésére készült. Az 1971-es megdöbbentő Lloyds Bank-rablás hatalmas történet volt, egészen addig, amíg négy nappal később hirtelen nem lett az.

Az egész ügy rejtélyes módon eltűnt az újságokból, a rádióból és a televízióból, állítólag egy legfelsőbb hatóságok által kiadott értesítés miatt, ami megtiltotta a sajtóbeszámolókat. És ez egy annyira jó történet. Kár, hogy nem emlékezetesebben mesélték el. A rendező a kiszámíthatatlanul egyenetlen Roger Donaldson. A szereplők rendben vannak. Sajnálom, hogy nincs több mondanivaló.”

Ennek ellenére a film új streaminges megjelenése lehetőséget kínál arra, hogy a közönség ismét felfedezze Statham egyik kevésbé ismert, ugyanakkor hangulatában markáns alkotását, amely a klasszikus bankrablós filmek hagyományait követi, miközben valós történelmi háttérrel igyekszik mélyebb kontextust adni a cselekménynek.