A rák számos fondorlatos trükköt alkalmaz, hogy elbújjon az immunrendszer elől, többek között például el tudja érni, hogy saját sejtjeinek egy részét a szervezet ellen fordítsa. A szabályozó T-sejtek (Tregek) kulcsszerepet játszanak abban, hogy az immunrendszer ne támadja meg tévesen az egészséges szöveteket, mint ahogyan az autoimmun betegségeknél történik.

Úgy tűnik azonban, hogy a rákos sejtek képesek eltéríteni ezt a mechanizmust, rászedve a Tregeket arra, hogy ellenségként jelöljék meg őket, ezáltal megakadályozzák más immunsejtek támadását, lehetővé téve a tumorok növekedését és terjedését.

A Tregek magas szintjét számos ráktípusban kimutatták, ezért gondolták úgy kutatók, hogy egy speciális antitestkezelés révén elősegíthető a rákszövetek burjánzásának kordában tartása. Az új tanulmányhoz a Tokiói Egyetem tudósai ezt a technikát prosztatarákos kutyákon vizsgálták, mégpedig azért, mert a hím egyedek hasonló szervekkel rendelkeznek, mint az emberek.

A kutatócsapat először azt elemezte, hogy a prosztatarákot milyen mértékben és milyen módszerek útján szivárogtatták be a szervezetbe a Tregek. RNS-szekvenálás és fehérjeelemzés segítségével megállapították, hogy a szabályozó T-sejtek láthatóan nagyobb mennyiségben vonzódnak a daganathoz, ha az úgynevezett CCL17 fehérje kötődik a CCR4 nevű receptorhoz.

Ezután a kutatók beadtak egy mogamulizumab nevű antitest hatóanyagot, amely blokkolja a CCR4 receptort. Kimutatták, hogy a gyógyszerben részesülő kutyáknál alacsonyabb volt a keringő Tregek szintje, és tovább éltek, gyakorlatilag minimális mellékhatások mellett.

Korábbi, humán klinikai tesztelések során kimutatták, hogy a prosztatarákos emberi pácienseknél is magas volt a CCR4-et kiválasztó, tumorba behatoló Tregek szintje, így annak ellenére, hogy a kezelés még a korai szakaszban jár, egyre több jel utal arra, hogy rosszindulatú daganattal küzdő férfiak számára ígéretes opció lehet a mogamulizumab-terápia.