Japán: először szabtak ki halálbüntetést kiskorúként elkövetett bűntényért
Az elkövető nem kért bocsánatot tetteiért, valamint tagadta, hogy fellebbezne az ítélet ellen, mondván, nem akar visszatérni a normális életbe.
Fotó: Pixabay
Két ember meggyilkolásáért és gyújtogatásért egy japán bíróság csütörtökön halálra ítélt egy 21 éves férfit, aki a bűncselekmény idején még kiskorú volt. Ez az első olyan eset az országban, amikor halálbüntetést szabtak ki egy olyan elkövetőre, aki a bűncselekmény idején kiskorú volt és akinek a nevét a fiatalkorúakról szóló törvény 2022-es felülvizsgálata alapján nyilvánosságra hozták – írja az Infostart az MTI beszámolója alapján. Endo Juki 19 éves volt, amikor 2021. október 12-én, a Jamanasi prefektúrában található Kofuban halálra késelte egy ismerőse 55 éves apját és 50 éves anyját, majd megsebesítette ismerőse nővérét és felgyújtotta a házukat.
Japánban egy 2022 áprilisában életbe lépett törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a média nyilvánosságra hozza a 18 és 19 éves elkövetők személyazonosságát, amint vádat emelnek ellenük. Korábban a japán médiának tilos volt a 20 év alattiak nevét, életkorát, foglalkozását, lakóhelyét és megjelenését közölni, illetve fényképeket közzétenni róluk. A törvény felülvizsgálatával egyidejűleg átvilágították a japán polgári törvénykönyv azon cikkelyét, új szabadságjogokat és felelősséget biztosítva a 18 és 19 évesek számára – derül ki a beszámolóból.
A kofui kerületi bíróságon hozott ítélet alapján Jun Mikami bíró elismerte a vádlott teljes büntetőjogi felelősségét, és azt mondta, hogy a kora „nem lehet ok a halálbüntetés elkerülésére”. A japán büntető törvénykönyv szerint pedig a gyújtogatás egy olyan lakás ellen, amelyben egy személy is tartózkodik, szintén halállal büntethető. A tárgyaláson Endo azt mondta, hogy azért követte el a bűncselekményeket, mert az ismerőse nem volt hajlandó randevúra menni vele, emiatt pedig kétségbeesettnek és dühösnek érezte magát. Azt is mondta, hogy elégedetlen volt a szüleivel való kapcsolatával, tetteiért azonban nem kért bocsánatot, és tagadta, hogy fellebbezne az ítélet ellen, mondván, nem akar visszatérni a normális életbe.
Az ügyészek halálbüntetést kértek a fiatal férfira, kiemelve, hogy a vádlott teljes mértékben felelősségre vonható a bűncselekmények szándékossága és megtervezése miatt. Azt is közölték, hogy a támadást túlélt nő poszttraumás stresszben szenved, s túlságosan fél ahhoz, hogy Endo előtt beszéljen az érzéseiről, ezért videókapcsolaton keresztül vett részt a tárgyaláson. „Az elkövető meg fog ölni, ha lehetősége lesz rá. Azt akarom, hogy soha ne engedjék ki és garanciát akarok arra, hogy nem is fogják” – írta a megtámadott nő az ügyészek által felolvasott vallomásában. A védelem azonban enyhébb büntetést kért, azzal érvelve, hogy a vádlott a támadás idején csökkent beszámító képességű volt.
Japánban 1983 óta, amikor a legfelsőbb bíróság meghatározta a halálbüntetés kiszabásának mértékét, hét esetben ítéltek halálra olyan vétkest, aki fiatalkorúként követett el bűntényt. Az úgynevezett Nagajama-szabályt – amely olyan tényezőket vesz figyelembe, mint az áldozatok száma, a bűncselekmény brutalitása és társadalmi hatása – évtizedek óta alkalmazzák a halálbüntetés kiszabásának meghatározásakor. Amellett, hogy a média nyilvánosságra hozhatja a 18 és 19 éves elkövetők nevét, a 2022-es törvény még a bűncselekmények körét is kibővítette, amelyekben az elkövetőket a családjogi ügyészekhez irányítják, hogy felnőttként tárgyalják a velük kapcsolatos ügyeket.
