A South China Morning Post jelentése szerint 2019-ben még csak 197 ilyen üzlet volt, ám ezen kávézók népszerűsége, valamint az állatok iránti megnövekedett kereslet sajnos potenciálisan túlvadászatot indíthat útjára az egzotikus állatok őshonos élőhelyein.

Mindez a francia Sorbonne Egyetem és a brit székhelyű Traffic nevű civil szervezet által készített friss tanulmányból derült ki, melyben azt vizsgálták, hogy milyen állatokkal lehet találkozni Japánban az állatos kávézókban: a vendégek ugyanis italuk fogyasztása közben megsimogathatnak baglyokat, vagy sünöket, netán vidrákat, és egyenesen testközelből figyelhetik meg az állatokat.

A vendégek imádják a koncepciót, és az állatok?

Yumiko Okamoto, a Természetvédelmi Világalap és a Természetvédelmi Világszövetség által a vadon élő állatok és növények kereskedelmének ellenőrzésére létrehozott Traffic szervezet munkatársa azonban rámutatott:

„Olyan intézkedéseket kell bevezetnünk, melyekben az állatok biológiáját és viselkedési jellemzőit a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vesszük, és csak olyan oktatási intézményekben tarthatjuk őket, mint az állatkertek.”

A tanulmány szerint a japán állatos kávézókban összesen 419 különböző fajt és 3793 egyedi állatot állítottak ki, melyek közül 9 faj és 53 állat kereskedelmét a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény, az CITES értelmében veszélyeztetett státuszuk tiltja.

Noha az egzotikus állatok némelyikének kereskedelme tiltott, ennek ellenére ugyanúgy megvásárolhatók vagy eladhatók, amennyiben még a korlátozások bevezetése előtt hozták be őket, illetve abban az esetben, ha a Japánban tenyésztett állatokat korábban regisztrálták.

A tanulmány ugyanakkor figyelmeztetett, a kávézókban található állatok egy része illegális vadállat-kereskedelemből származhat, mivel a CITES-adatbázisban nincs nyilvántartás kereskedelmükről, a japán vámhatóság pedig nemrég veszélyeztetett főemlősfajokat foglalt le. Fajok szerinti bontásban a madarak tették ki az összes állat 62 százalékát, melyek 40 százaléka bagoly volt. A hüllők és emlősök 21, illetve 15 százalékot tettek ki, a kétéltűek pedig 2 százalékot.