Rettegnek a tudósok a James Webb űrteleszkóp kilövésétől
Egyre csak nő a feszültség az asztrofizikusokban és a csillagászokban, ugyanis közel két évtizedes munkájuk veszhet kárba, ha nem sikerül pályára állítani a NASA legújabb űrtávcsövét.
NASA
Az amerikai űrügynökség összesen 10 milliárd dollárt költött az elmúlt húsz év során a James Webb űrteleszkópra, ezért is kulcsfontosságú a szerkezet rajtja, így nem véletlen, hogy a tudóstársadalom gyakorlatilag remegő térdekkel várja a kilövést, hiszen ha véletlenül balul sülne el, az óriási katasztrófával járna.
A The New York Times hírportálnak adott nyilatkozatában a New Hampshire-i Egyetem fizikaprofesszora, Chanda Prescod-Weinstein elmondta, szinte biztos, hogy végig fogja nézni a kilövést, miközben azért aggódik majd, hogy a folyamat során ne történjen semmiféle malőr sem.
Az Ariane–5 rakéta, fedélzetén a James Webb űrteleszkóppal, december 22-én indul útjának az Európai Űrügynökség Francia Guyanában található kilövőállomásáról. A mérnököknek egyszer már át kellett élniük feszült pillanatokat, a múlt hónapban ugyanis a technikusok a szerkezetnek a rakéta hordozórakéta adapteréhez való rögzítése közben nem várt problémával szembesültek, amely végül még jobban kitolta az űrtávcső indítását.
„Az egész csillagászati közösségnek, tekintettel a várható tudományos eredmények és a felfedezési lehetőségek széles skálájára, bizony van mitől tartania. Mindannyian intellektuálisan és érzelmileg is érintettek vagyunk” – mondta a Yale Egyetem asztrofizikusa, Priyamvada Natarajan.
„A James Webb űrteleszkóp bármilyen meghibásodása katasztrofális lenne a NASA számára. A tükrök kibontása során felmerülő bármely hibapont óriási problémákat szülhet és kínos PR-katasztrófát okozhat” – tette hozzá Martin Rees, a Cambridge-i Egyetem csillagásza.
Sajnos a kudarc mindig egy lehetőség – egy ilyen katasztrófa sötét foltot hagyhatna az űrügynökségen, mint amikor véletlenül a Mars felszínére zuhant a NASA egyik rendkívül drága űrszondája. Ugyanakkor a nyereség is hasonlóan hatalmas lehet: ha az űrteleszkópot végre beüzemelik, az űrkutatás új korszaka indulhat el, és potenciálisan átírhatják a világegyetemünk korai időszakáról alkotott elképzeléseinket.
