A 252. hadosztályban szolgáló katona elmondása szerint alakulatának parancsba adták, hogy bárkit, aki az általuk kijelölt, de semmilyen módon nem jelölt „tiltott zónába” lépett, le kell lőni, függetlenül attól, hogy jelentett-e valódi fenyegetést.

„Van egy terület, ahol mi vagyunk, és a parancs az: bárki, aki belép, meg kell halnia. Ha bent van, veszélyes, meg kell ölni, mindegy, hogy ki az” – mondta. A katonai műveletek során az egység egy olyan gázai civilnegyed szélére települt, ahol a házakban elüldözött palesztinok éltek. Ezek egyikét elfoglalták, majd egy képzeletbeli vonalat húztak köré, amit a helyiek elvileg nem léphettek át. A katona azonban kétségbe vonta, hogy erről valóban bárki tudhatott volna.

„Van egy képzeletbeli vonal, amit azt mondják, hogy minden gázai ismer. De hogyan is tudhatnák?” – tette fel a kérdést. Az ilyen „zónákba” tévedők, még ha gyerekek vagy bicikliző tinédzserek voltak is, gyakran azonnali halállal fizettek. Az interjúban elhangzott, hogy az alakulat tagjai úgy kezelték a palesztin lakosságot, mint potenciális terroristákat, függetlenül attól, hogy fegyvertelen civilekről volt-e szó.

A civilek helyzete

„Nem beszélnek veled a civilekről, akik esetleg arra jönnek. Azt mondják: ha valaki idejön, az tudja, hogy nem szabad itt lennie, tehát terrorista, de én nem hiszem, hogy ez igaz lenne. Szerintem ezek csak szegény emberek, akiknek nincs más választásuk.”

A katonai szabályok változékonysága is aggodalomra adott okot. A parancsok attól függően változtak, hogy éppen melyik tiszt volt szolgálatban, a civilek sorsa gyakran a parancsnok „hangulatától” függött. „Lehet, hogy lelövik őket, lehet, hogy elfogják. Attól függ, milyen napja van a parancsnoknak.”

A Netzarim-folyosón, amit Izrael a háború korai szakaszában alakított ki, hogy kettévágja Gázát és belső ellenőrzést gyakoroljon, a katona elmondása szerint egyszer egy férfit lőttek le, aki átlépte a képzeletbeli határt. Később egy másik férfi, aki odament a holttesthez, szintén golyót kapott. Egy időre a parancs az lett, hogy mindenkit elfognak, aki közeledik, majd órákkal később visszatértek az azonnali tüzeléshez.

Egyesek háborús bűncselekményeket követhetnek el következmények nélkül

Más esetekben a katonák szegény palesztinokat láttak, akik fémet vagy napelemeket próbáltak menteni elhagyott házakból, ezek is lőtávolba kerültek, bár a katona szerint biztosan nem terroristák voltak. „Minden parancsnok maga dönthet. Ez olyan, mint a Vadnyugat. Egyesek háborús bűncselekményeket követhetnek el következmények nélkül.”

A katonai közösségen belül sokan a 2023. október 7-i Hamasz-támadásra hivatkoztak, amiben mintegy 1200 izraeli halt meg, és 250-et elraboltak. A megszólaló katona szerint ez a kollektív trauma olyan gyűlöletet keltett, amely civil célpontokat is legitimnek tüntetett fel.

„Azt mondják: ezek az emberek nem tettek semmit, hogy megakadályozzák október 7-ét. Valószínűleg élvezték is, ami történt. Megérdemlik, hogy meghaljanak. Az emberek nem éreznek irgalmat.” A katona szerint mindez mélyen nyugtalanította őt, ezért döntött úgy, hogy kilép a fényre.

Reagált a hadsereg

„Úgy érzem, részt vettem valami rosszban, és valami jót kell tennem ellensúlyként. Ezért szólalok meg. Ez a háború rossz nekünk is, és a palesztinoknak is. Véget kell érnie.” Kiemelte, Izraelben a hadsereg bírálata tabunak számít, és aki mégis megszólal, azt árulónak vagy kirekesztettnek bélyegezhetik. Ennek ellenére úgy véli, fontos lenne, hogy az izraeli társadalom szembenézzen a következményekkel.

„Sokan nem tudják, mire is mondanak igent. Azt hiszik, a háború szükséges, hogy visszahozzuk a túszokat, de nem értik, milyen árat fizetünk ezért. Ha tudnák, mi történik pontosan, talán nem fogadnák el.” A Sky News megkereste az izraeli hadsereget (IDF), hogy reagáljon az elhangzottakra.

„Az IDF a nemzetközi jog és saját szabályzatai szerint működik, és minden tőle telhetőt megtesz a civil áldozatok minimalizálása érdekében. Katonai célpontok ellen hajtunk végre műveleteket, civileket nem célzunk meg.” – válaszolt az IDF.

A hadsereg hozzátette, a nemzetközi jog megsértésére vonatkozó panaszokat és jelentéseket az illetékes hatóságok kivizsgálják. A konkrét ügyre vonatkozóan azonban nem tudtak választ adni, mivel – mint írták – „a kérdéses esetre vonatkozóan nem kaptak elegendő információt”.