Izrael éveken át tartó, kifinomult hírszerzési kampánya készítette elő azt a légicsapást, amely február 28-án Teheránban végzett Irán legfőbb vezetőjével, Ali Hameneivel, miután az izraeli és az amerikai szolgálatok pontos információkat szereztek tartózkodási helyéről és napi mozgásáról.

A művelet egyik kulcseleme az volt, hogy az izraeli hírszerzés feltörte a teheráni forgalomfigyelő kamerák jelentős részét, amelyek képeit titkosítva izraeli szerverekre továbbították, így hosszú időn keresztül valós idejű betekintést kaptak a Pasteur utca környékének mozgásába, ahol a legfelsőbb vezető irodája is található.

Az egyik kamera különösen kedvező rálátást biztosított a komplexum egy kevésbé védett pontjára, ami lehetővé tette a testőrök és sofőrök napi rutinjának feltérképezését, beleértve azt is, hol parkolták személyes járműveiket.

Az adatok sokat segítettek

A begyűjtött adatokat fejlett algoritmusok elemezték, amik a biztonsági személyzet tagjairól részletes profilokat állítottak össze, rögzítve lakcímüket, szolgálati beosztásukat, munkába vezető útvonalaikat és azt is, hogy rendszerint kit kísértek.

A hírszerzés ezt „életmintának” nevezi, amely lehetővé teszi a célpont mozgásának nagy pontosságú előrejelzését. Egy jelenlegi izraeli tisztviselő úgy fogalmazott, hogy „úgy ismertük Teheránt, ahogy Jeruzsálemet”, majd hozzátette, hogy „ha egy helyet annyira ismersz, mint a gyerekkorod utcáját, azonnal észreveszed, ha valami nem odaillő történik”.

A mobilokat is zavarták

A kamerák feltörése azonban csak egy volt a számos információforrás közül, amelyekre az izraeli hírszerzés és a CIA támaszkodott, amikor megállapították, hogy a 86 éves Hamenei azon a szombat reggelen a Pasteur utcai irodájában tart megbeszélést magas rangú vezetőkkel.

Emellett az izraeli fél képes volt több mobiltelefon-torony működését is megzavarni a környéken, így a hívások foglaltnak tűntek, ami akadályozta a testőrséget az esetleges figyelmeztetések fogadásában.

Nem bunkerben vollt, amikor meghalt

A döntés azonban nem pusztán technológiai, hanem politikai jellegű volt, mivel több jelenlegi és volt izraeli hírszerzési tisztviselő szerint a likvidálásról a legfelsőbb politikai szinten határoztak, miután világossá vált, hogy a háború kitörése után a vezetők valószínűleg föld alatti bunkerekbe húzódnának vissza, amelyek ellen az izraeli fegyverek hatástalanok lennének.

Egy forrás szerint „szokatlan volt, hogy nem a bunkerében tartózkodott, kettő is volt neki, és ha ott lett volna, Izrael nem tudta volna elérni a jelenlegi bombáival”.

Az amerikai fél szerepe is meghatározó volt, mivel a CIA egy emberi forrás révén megerősítette a találkozó pontos időpontját és résztvevőit, miközben az Egyesült Államok hadereje kibertámadásokkal és más eszközökkel „megzavarta, leépítette és elvakította Irán észlelési, kommunikációs és reagálási képességét”, ahogyan Dan Caine tábornok fogalmazott. Donald Trump amerikai elnök pénteken, helyi idő szerint 15 óra 38 perckor adott utasítást az Epic Fury fedőnevű művelet elindítására.

Órákon át odafent voltak a gépek

Az izraeli vadászgépek órákon át repültek, hogy a megfelelő időben érkezzenek a célterület fölé, majd mintegy 30 precíziós fegyvert indítottak a komplexum ellen. Trump a Fox Newsnak azt mondta, hogy az iráni vezetők éppen reggeliztek, amikor a csapás érte őket. Az izraeli hadsereg szerint a nappali támadás taktikai meglepetést biztosított a jelentős iráni készültség ellenére is.

A művelet hátterében több mint két évtizedes stratégiai fókusz állt, amely 2001-ben kezdődött, amikor Ariel Saron akkori miniszterelnök utasította a Moszad vezetését, hogy Irán váljon elsődleges célponttá – írja a CNA.

Sima Shine volt hírszerzési tiszt felidézte, hogy Saron így fogalmazott Meir Dagannak: „Minden, amit a Moszad csinál, rendben van, de nekem Irán kell. Ez a célpontod.” Shine szerint „és azóta ez a célpont”.

Ugyanakkor a külföldi vezetők likvidálása korábban tabunak számított Izraelben, még háborús időszakban is, mivel egy sikertelen kísérlet növelheti a célpont presztízsét, a siker pedig kiszámíthatatlan következményekkel járhat.

A 2023. október 7-i, Izrael szerint iráni támogatással végrehajtott Hamász-támadás azonban alapjaiban változtatta meg ezt a megközelítést. Shine egy héber mondással érzékeltette a helyzetet, amikor azt mondta, „evéssel jön meg az étvágy”, vagyis minél több sikeres műveletet hajtanak végre, annál nagyobb a hajlandóság a további kockázatos lépésekre.