Izraelben luxuslakásként hirdetik a palesztinok egykori lakóházait
Haifában 75 évvel a Nakba után már csak néhány halvány jele maradt a palesztin életnek, és most ezek is eltűnnek.
Fotó: MTI/EPA/Atef Szafadi
Haifa városát izraeli tisztviselők, valamint a nyugati és izraeli média gyakran úgy állítja be, mint egy menő, modern várost, mely az izraeliek és a palesztinok „együttélésének” mintaképe. Csakhogy nem is állhatnának ennél távolabb a valóságtól, mivel a felhőkarcolók sorai mögött elterülő, az 1948 előtt épült maroknyi palesztin homokkőház másról árulkodik.
Haifa 1948 áprilisában került a cionista milíciák ellenőrzése alá, három héttel azelőtt, hogy Izrael május 14-én aláírta függetlenségi nyilatkozatát, s órákkal később, május 15-én éjfélkor megszűnt a brit mandátum Palesztinában. Ez utóbbi dátumról a palesztinok évente megemlékeznek: ez a Nakba, a „katasztrófa napja”, mely országuk erőszakos etnikai tisztogatását jelzi.
Május közepére a cionista erők Haifa lakóinak több mint 95 százalékát elűzték, a város eredetileg 75 ezres palesztin lakosságából mindössze 3-4000 palesztin maradt. A többiek pedig menekültek lettek, s főként a szomszédos Libanonba és Szíriába menekültek, ahonnan a mai napig nem térhetnek vissza.
A Nakba mindent megváltoztatott
A Nakba idején és az azt követő évtizedekben a cionista és izraeli erők a földdel tették egyenlővé a haifai palesztin városrészek és épületek többségét – a város egykori történelmi központja szinte teljes egészében megsemmisült. Ma pedig egy modern, izraeli kormányzati és kereskedelmi épületekből és egy nagy parkolóból álló térré változott.
A Nakbát túlélő palesztin épületek tulajdonjoga az izraeli abszolút tulajdonjogról szóló törvény alapján pedig átkerült az államhoz. 2000 óta az izraeli kormány a megmaradt palesztin épületeket állami és magán ingatlancégeknek adja el, melyek vagy lebontják őket, és modern lakó- vagy kereskedelmi projekteket építenek a helyükre, vagy felújítják és az izraeli piacra irányuló „luxus ingatlanokként” adják el őket.
Orwa Sweitat, egy haifai várostervező és aktivista az Al Jazeerának nyilatkozva elárulta:
„Nagyon nagy liciteket bonyolítanak le, amikbe csak a nagy cégek tudnak belemenni, a palesztinok pedig nem engedhetik meg maguknak. Tíz évvel ezelőtt például 11 történelmi épületet adtak el 1 millió dollárért. Ma ezt a 11 épületet 20 millió dollárért akarják eladni.”
