A konfliktus nem csupán a közvetlen hadviselő feleket érinti, hane m lángba borította az egész Perzsa-öbölt, veszélyeztetve a globális energiabiztonságot és a nukleáris létesítmények épségét is.

A legfrissebb jelentések szerint az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma megerősítette, hogy légvédelmi rendszereik egy újabb rakétahullámot tartóztattak le az ország felett, miközben Dubaj térségéből több robbanást is jelentettek, amik vélhetően az elfogási műveletek során keletkeztek.

Ezzel párhuzamosan az izraeli hadsereg is riasztást adott ki, „érkező rakétazáporra” figyelmeztetve a lakosságot, akiket azonnali óvóhelyre vonulásra utasítottak, alig néhány perccel azután, hogy a védelmi rendszerek megkezdték az első fenyegetések semlegesítését.

A politikai reakciók a katonai műveletekkel egy időben váltak kritikussá. Abbas Araghchi iráni külügyminiszter a közösségi médiában közzétett, dacos üzenetében kijelentette: „Netanjahu és Trump Irán elleni háborúja teljesen provokálatlan, illegális és törvénytelen”. A tárcavezető hozzátette, Trump az „Amerika az első” elvét „Izrael az első” politikává változtatta, ami szerinte végső soron „Amerikát az utolsó helyre” sorolja. Araghchi figyelmeztetett, hogy „hatalmas fegyveres erőink felkészültek erre a napra, és meg fogják tanítani az agresszoroknak azt a leckét, amit megérdemelnek”.

Tovább durvul a helyzet

Ezzel párhuzamosan Hamid Ghanbari, az iráni külügyminiszter-helyettes az Al Jazeerának adott interjújában „mélyen aggasztónak” nevezte a csapások időzítését, mivel azok az újabb nukleáris tárgyalások idején történtek. Ghanbari hangsúlyozta, ez az időzítés „megtöri a bizalmat, és komoly kétségeket ébreszt a békés megoldás iránti elkötelezettséggel kapcsolatban”, majd kiemelte, hogy országának joga van az önvédelemhez, és sajnálatát fejezte ki a jelenlegi katonai eszkaláció okozta humanitárius veszteségek miatt.

A nemzetközi aggodalmak középpontjában a nukleáris biztonság áll. Az orosz Roszatom állami atomenergetikai konszern közölte, hogy 94 embert már evakuáltak Iránból, bár személyzetük egy része továbbra is a Bushehr-i atomerőműben tartózkodik. Alekszej Likhacsov, a Roszatom vezérigazgatója kijelentette, hogy a nukleáris létesítményeket „semmilyen körülmények között nem szabad célba venni”. „Folyamatosan figyelemmel kísérjük a helyzetet és értékeljük a kockázatokat. Ha szükséges, a Külügyminisztériummal együttműködve további intézkedéseket teszünk munkatársaink biztonságának garantálása érdekében.”

A katonai válaszlépések részeként az iráni Fars Hírügynökség jelentése szerint Teherán csapásokat mért több, amerikai erőknek otthont adó öbölmenti ország katonai létesítményére is. A célpontok között megnevezték a katari Al Udeid légibázist és az amerikai haditengerészet 5. flottájának bahreini főhadiszállását is.

Izraelben eközben Israel Katz védelmi miniszter országos szükségállapotot hirdetett, megtiltva a nyilvános gyülekezést, bezárva az iskolákat és a munkahelyeket, miközben a kórházi betegeket föld alatti létesítményekbe menekítették az iráni rakéta- és dróntámadások fenyegetése miatt.