Miközben az amerikai bombázók útra keltek, az izraeli katonai vezetés ismét közölte, hadjáratuk célja Irán nukleáris programjának teljes megfékezése, különösen az urándúsítás leállítása, amely szerintük közvetlen fenyegetést jelent a térség stabilitására és az izraeli nemzetbiztonságra. „Az izraeli lakosságnak fel kell készülnie egy hosszú hadjáratra.”

A kampány egyértelműen túllépett a katonai célpontokon, már nemcsak rakétaállások vagy hadászati létesítmények szerepelnek a célkeresztben, hanem tudományos tanácsadók, ipari kutatóközpontok és Irán stratégiai infrastruktúrái is. Irak felett például 50 izraeli vadászgép bukkant fel, ami kiverte a biztosítékot az irakiaknál.

A háború egyik fontos célpontja az iráni Fardow földalatti nukleáris létesítmény. A hírek szerint Izrael az Egyesült Államoktól kért olyan úgynevezett „bunker-romboló” bombát, mely képes lenne megsemmisíteni a mélyen a föld alatt megbúvó létesítményt is.

Az Al Jazeera a következő jelentéseket tette közzé a közel-keleti helyzetről. „Az izraeli hadsereg már most is világossá tette, hogy még számos célpontja van hátra, és semmi sem állítja meg addig, amíg el nem éri a kijelölt célokat.”

A konfliktus kezdete óta az izraeli hadsereg statisztikái szerint Irán több mint 450 ballisztikus rakétát és több mint 400 drónt indított Izrael területe felé. Csak az elmúlt éjszaka folyamán mintegy 40 drónt lőttek ki, melyek közül az izraeli jelentés alapján egynek sikerült áttörnie a védelmi rendszert, a Vaskupolát.

Az izraeli hadművelet célja nem csupán a rakéta- és drónindító állomások megsemmisítése, hanem az iráni nukleáris fejlesztések hosszú távú ellehetetlenítése is. A helyzet gyorsan változik, és a térségben élők mindkét oldalon fokozódó bizonytalanságról számolnak be.