Egy, a görög mitológiát idéző, „szarvval” rendelkező ősemberi koponya akár egy eddig ismeretlen emberelőd-fajhoz is tartozhatott, ami a neandervölgyiekkel egy időben élt – derül ki a Journal of Human Evolution folyóiratban megjelent, áttörést jelentő tanulmányból. A New York Post cikke szerint a kutatók így fogalmaztak: „Ez a fosszília kulcsfontosságú helyet foglal el az európai emberi evolúcióban.”

A koponyát 1960-ban fedezték fel, a görögországi Petralona-barlang falához tapadva. A korának meghatározása évtizedekig bizonytalan volt, de a legújabb vizsgálatok szerint a krániumon található kalcit – a barlangokban gyakran előforduló kalcium-karbonát ásvány – legalább 277 000 éves. A kutatók a korábbi, 170 000 és 700 000 év közötti becslést sikeresen szűkítették, és a leletet a pleisztocén korszakba helyezték, amikor Európában a neandervölgyiek mellett élt a Homo heidelbergensis faj is, amely sem a Homo sapienshez, sem a neandervölgyiekhez nem tartozott.

A Homo heidelbergensis 300 000-600 000 évvel ezelőtt élt, Afrikában fejlődött ki, majd egyes populációi mintegy 500 000 éve Európába vándoroltak. Az európai csoportokból alakultak ki a neandervölgyiek, míg az afrikai ágon a modern ember ősei fejlődtek tovább. „Az új kormeghatározás alátámasztja e populáció fennmaradását és együttélését a fejlődő neandervölgyi vonallal az európai középső pleisztocén későbbi szakaszában” – mondta Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum paleoantropológusa a Live Science-nek. A koponya mérete és robusztussága alapján Stringer úgy becsülte, hogy a „Petralona-ember” férfi volt, és a fogak mérsékelt kopása arra utal, hogy fiatal felnőttként halt meg.

A lelet korát körülbelül 300 000 évre tették

A kutatócsoport a kor meghatározásához új, úgynevezett uránsorozatos kormeghatározási módszert alkalmazott. A kalcit kis mennyiségű uránt tartalmaz, amely idővel tóriummá bomlik. Az urán és a tórium arányának elemzésével sikerült meghatározni a koponya korát, és kiderült, hogy a kalcit viszonylag gyorsan rakódott rá a barlangban. Mivel az első réteg rövid idő alatt kialakult, és ezzel a koponyát a falhoz rögzítette, a lelet korát körülbelül 300 000 évre tették.

Az eredmények hasonlóságot mutatnak a 2019-ben Afrikában talált Kabwe-koponyával, amely körülbelül 299 000 éves, és szintén a Homo heidelbergensis fajhoz sorolják. Ez a felfedezés mérföldkő a több mint hat évtizede tartó vitában, amely során a petralonai leletet korábban többféle fajhoz is sorolták, például a Homo erectushoz, a Homo neanderthalensishoz vagy az „archaikus Homo sapienshez”. „Ez a téma a felfedezés óta több mint 60 éve vita tárgya, ami rávilágít a fizikai kormeghatározási módszerek alkalmazásának nehézségeire a régmúlt mintáin” – írták a kutatók.

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozták, hogy további vizsgálatokra van szükség annak végleges megerősítéséhez, hogy a koponya valóban a Homo heidelbergensis fajhoz tartozik.