Ismét nem jött össze senkinek a többség az izraeli választásokon, újabb választás jöhet

A három legnagyobb izraeli televíziós csatorna eredményei szerint megint nem sikerült többséget szereznie Benjamin Netanyahu miniszterelnök vallásos és nacionalista szövetségeseinek, sem a Netanyahu-ellenes pártoknak, így egyik különítmény sem tudna többségi kormányt alakítani – írja az AP hírügynökség.

Számos szakértő úgy tekintett a választásokra, mint egy referendumra Netanyahu meglehetősen megosztó elnökségére vonatkozóan, és az előzetes eredmények alapján egyértelműen kitűnik, hogy Izrael továbbra is rendkívül megosztott politikailag, talán jobban, mint valaha. Soron kívül Ország Karácsonyfája: már kivágták a hatalmas fenyőt, ma útnak indítják (videó)

Az eredmények alapján az is kiderült, hogy az izraeli választók egyre inkább tolódnak a politikai jobboldal irányába, egyre népszerűbbek az olyan nézeteket hirdető pártok, amelyek támogatják például a ciszjordániai telepeseket vagy elítélik a palesztinokkal való békülést. Ez a trend mutatkozott meg abban is, hogy meglehetősen erősnek bizonyult az arabellenes, ultranacionalista vallásos párt.

Az elmúlt három, érdembeli eredmény nélkül záródó választást követően Netanyahu abban reménykedett, hogy sikerülhet újra megalakítania a tradicionálisan ultra-ortodox, erősen nacionalista kormányát, akár annak reményében is, hogy mentesülhet a korrupciós vádak alól.

Netanyahu a választás kimenetelére úgy reagált, hogy szerinte „nagyszerű eredményt” értek el, viszont látványosan nem jelentette be a győzelmét. A beszéde során kijelentette, hogy egy újabb választás kiírásának elkerülése érdekében egy stabil kormányt kell alakítani, amihez viszont az ellenfelei is szükségesek.

Egyelőre a szavazatok 64 százalékát dolgozták fel, amely egyértelműen mutatja a megosztottságot – mind a három televíziós csatorna ebben egyetértett. Habár a végeredmények az elkövetkezendő napokban jöhetnek, és akár el is billenhet a hatalom ingája valamelyik oldalra, viszont nem lehet arra számítani, hogy a jelenlegi helyzet különösebben változna.

Yohanan Plesner, az Izraeli Demokrácia Intézet elnöke úgy fogalmazott, hogy jelenleg három opció merülhet fel az izraeli politika jövőjét illetően: egy Netanyahu-vezette kormány, egy új koalíciós kormány, amely Netanyahut ellenzékbe küldené, de akár egy ügyvivő kormány is, amely az ötödik választásig vezetné az országot.

Számos jobboldali párt jelezte azonban, hogy nem fognak Netanyahuval kormányt alakítani, ráadásul Naftali Bennett, Netanyahu korábbi szövetségese, mostani nagy kritikusa is jelezte, hogy csakis abban az esetben lenne hajlandó tárgyalni a csatlakozásáról, ha a miniszterelnök fontos kabinetpozíciókat biztosít pártja számára.

Ezen felül olyan jobboldali pártok is kellenének egy kormány megalakításához, amelyek Netanyahu számára politikailag vállalhatatlanok lennének. Ott van a „Vallásos Cionisták” pártja, amely egy nyíltan rasszista és homofób ultra-ortodox párt.

A párt vezetője, Itamir Ben-Gvir ráadásul közeli kapcsolatot ápolt Káháne rabbival, akinek pártja (Kach párt) még a hetvenes-nyolcvanas évek idején uralta az izraeli szélsőjobboldalt. A párt annyira arabellenes és rasszista volt, hogy az Egyesült Államok terrorszervezetnek minősítette a pártot, Káháne rabbi ellen pedig merényletet követtek el New Yorkban, 1990-ben.

Netanyahu a kampányát elsősorban a koronavírus-járvány keretében elért sikereire helyezte, gyakorlatilag a vakcina is egy politikai eszközzé vált. Izrael egy nagyon agresszív oltási programba kezdett, amely eddig világszinten is sikersztori, ugyanis a felnőtt lakosság 80 százalékát már sikerült beoltani.

Ennek következtében pont a választás napja előtt nem sokkal megkezdhették az éttermek, boltok és a repterek megnyitását. Netanyahu ezen felül gyakran emlegette a kampányban, hogy sikerült négy arab országgal megállapodást kötnie – ám a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy valamennyi békeszerződést Donald Trump kormánya hozta össze.

Netanyahu ellenzéke azonban már sokkal kritikusabb volt a miniszterelnök járványkezelésével, többen kiemelték, hogy nagyon magas fertőzési rátához vezettek Netanyahu különböző kampányrendezvényei. A gazdaság sincs a legjobb állapotban ráadásul a járvány miatt, kétszámjegyű jelenleg a munkanélküliség

Az ellenzék elsősorban Netanyahu korrupciós ügyeire húzta fel a kampányát, amelyből nem volt hiány az elmúlt év során. A miniszterelnököt többek között csalással és vesztegetés elfogadásával vádolták meg, Netanyahu viszont úgy véli, csak egy boszorkányüldözés zajlott ellene az ellenzéki média részéről.

Jelen állás szerint Netanyahu pártja, a Likud szerezte meg a legtöbb parlamenti széket, a 120 fős törvényhozásból 30-at sikerült begyűjteni. A második helyezett a Yesh Atid nevű centrista ellenzéki párt lett összesen 17 parlamenti székkel. A maradék 73 szék pedig összesen tíz kisebb párt között oszlik meg, arab párttól a baloldalon át jobboldali szekularista pártokig.

Netanyahu és szövetségesei összesen 53-54 széket tudhatnak magukénak, ha összeadjuk eredményeiket, míg az ellenzék esetében ez 60-61 szék. A maradék helyeket pedig Bennett pártja hozhatja el, aki viszont kijelentette, hogy egyikükkel sem akar szövetséget kötni.

A mostani, immáron negyedik választásokra azért volt szükség, mert a múlt májusban formált „vészhelyzeti kormány” teljesen szétesett, amelyet Netanyahu a legfőbb riválisával alakított meg. A szövetséget teljesen megbénították a belső harcok, amelyek decemberben csúcsosodtak ki, amikor nem sikerült a költségvetésben megegyezni.

Amint meglesznek a végeredmények, az ország figyelme Reuven Rivlin elnökre szegeződik, aki megítéli, hogy kinek van a legnagyobb esélye kormányt alakítani, ám ez a procedúra akár hetekig eltarthat. Rivlin kijelentette, hogy valahogy fel kell oldani ezt a helyzetet végre valahára: