Elemzők szerint az iráni Iszlám Forradalmi Gárda a hétvégén gyakorlatilag átvette az irányítást az ország katonai és tárgyalódelegációja felett, amivel jelentősen megerősítette befolyását a teheráni döntéshozatalban.

A washingtoni Institute for the Study of War értékelése alapján a keményvonalas szervezet vezetője, Ahmad Vahidi vezérőrnagy és szűk belső köre került meghatározó pozícióba, amit az is jelez, hogy Irán több hajót is megtámadott a Hormuzi-szorosban, emellett pedig elzárkózott az Egyesült Államokkal tervezett béketárgyalásoktól.

Új irányt követ Irán

A hirtelen irányváltás arra utal, hogy a mérsékeltebb politikusok, köztük Abbász Aragcsi külügyminiszter, kiszorultak a döntéshozatalból, noha korábban még kompromisszumra törekedtek Washingtonnal. Aragcsi a hétvégén elvben beleegyezett a Hormuzi-szoros megnyitásába, miután egyeztetett a Trump-adminisztrációval, ugyanakkor a Forradalmi Gárda azt követelte, hogy az amerikai kikötői blokád fenntartása mellett az átkelő maradjon lezárva.

A New York Post szerint Vahidi támogatást kapott Mohammad Bager Zolghadrtól, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkárától, aki szintén a Gárda veteránja, és ez a szövetség tovább erősítette a katonai vezető befolyását a stratégiai fontosságú tengeri útvonal felett.

A térségben az iráni haditengerészet hagyományos flottájának több mint 150 hajóját süllyesztették el amerikai–izraeli légicsapások a háború során, ezért jelenleg a Forradalmi Gárda gyorsnaszádjai jelentik Irán fő tengeri ütőerejét a szorosban.

Több hajót is támadás ért

A hétvégén legalább három, áthaladni próbáló hajót ért támadás, ami egyértelmű jelzés arra, hogy az olajszállítás szempontjából kulcsfontosságú átjáró továbbra is zárva marad, miközben több száz kereskedelmi hajó vesztegel a Perzsa-öböl térségében. Vahidi és Zolghadr közötti együttműködés túlmutat a katonai lépéseken, mivel a Gárda parancsnoka korábban bevonta szövetségesét az iráni tárgyalódelegáció munkájába is.

Zolghadr feladata az volt, hogy biztosítsa a küldöttség lojalitását a Forradalmi Gárda és Mojtaba Hámenei legfelsőbb vezető irányvonalához, aki apja halála után, a Gárda támogatásával került hatalomra. Az Institute for the Study of War szerint „Zolghadr panaszt tett a Forradalmi Gárda magas rangú vezetőinél, szinte bizonyosan Vahidinél is, hogy Aragcsi a tárgyalások során túllépte felhatalmazását, amikor rugalmasságot mutatott Iránnak az Ellenállás Tengelye iránti támogatásával kapcsolatban”.

Nagy a feszültség

A jelentés hozzáteszi, „Zolghadr felháborodása miatt Teherán vezető tisztségviselői, köztük a Gárda egykori hírszerzési főnöke és Mojtaba belső körének régóta tagja, Hoszein Taeb visszarendelték a tárgyalódelegációt Teheránba”.

A kialakult helyzetben Vahidi a legfelsőbb vezető után Irán legfontosabb döntéshozójává vált, miközben Mojtaba Hámenei azóta sem jelent meg nyilvánosan, hogy a háború első szakaszában végrehajtott amerikai–izraeli légicsapások során megsebesült, amelyekben apja és több magas rangú tisztviselő is életét vesztette.

Mindez azt eredményezi, hogy a Forradalmi Gárda befolyása meghaladja Aragcsi külügyminiszter és a parlament elnöke, Mohammad Bager Ghalibaf mozgásterét, akiket kemény Amerika-ellenes retorikájuk ellenére a mérsékeltebb táborhoz sorolnak.

Eszkaláció lehet a vége

Az elemzőintézet szerint ez a hatalmi átrendeződés aláássa az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat, mivel a mérsékelt politikusok nem rendelkeznek elegendő befolyással vagy formális végrehajtói jogkörrel a döntések érdemi alakításához. Emellett kétségessé teszi a Trump-adminisztráció azon állításait is, amik szerint a háború során több tucat iráni vezető likvidálása után egy megreformált rezsimmel állnak szemben.

Mivel az amerikai-iráni egyeztetések folytatásának időpontját egyelőre nem tűzték ki, továbbra is bizonytalan, hogy a törékeny tűzszünet érvényben marad-e a keddre kitűzött határidő után.