Az iráni nagykövet Londonban arra figyelmeztette az Egyesült Királyságot, hogy legyen „nagyon óvatos” a közel-keleti háborúban vállalt esetleges további szerepével kapcsolatban, miközben Teherán fenntartja, hogy joga van az önvédelemhez, ha közvetlen támadás éri.

Seyed Ali Mousavi a BBC vasárnapi politikai műsorában hangsúlyozta, Iránnak „joga van az önvédelemhez”, amennyiben London közvetlenül csatlakozik az Egyesült Államok és Izrael által végrehajtott csapásokhoz, és egyértelművé tette, hogy Teherán elvárja a brit kormánytól és más államoktól, hogy lépéseikben „nagyon körültekintők, nagyon óvatosak” legyenek.

A britek egyelőre odakint vannak

Az Egyesült Királyság engedélyezte az USA számára, hogy brit támaszpontokat használjon olyan műveletekhez, amelyeket a miniszterek védelmi jellegű csapásként jellemeznek iráni létesítmények ellen, ugyanakkor London hivatalosan nem vett részt közvetlen támadásokban.

A nagykövet ezt „jónak” nevezte, mondván, hogy Nagy-Britannia nem „vesz részt ebben az agresszióban”, és hozzátette, meggyőződése szerint a brit vezetés levonta a tanulságokat a 2003-as iraki invázióból.

Noha az iráni elnök a hétvégén bocsánatot kért a Perzsa-öböl menti országoktól, Mousavi világossá tette, hogy Irán folytatja az amerikai támaszpontok elleni támadásokat mindaddig, amíg az Irán elleni csapások nem szűnnek meg.

Kijelentette, hogy „ha létesítményeket, tulajdonokat vagy támaszpontokat használnak az iráni nemzet ellen, azokat jogos célpontnak tekintjük”, ezzel jelezve, hogy Teherán a régió egészében legitim célpontnak tart minden olyan objektumot, amelyet ellene vetnek be.

Egyre több ország válik érintetté

Az elmúlt napokban a Közel-Kelet több országában is jelentős károkat és fennakadásokat okoztak a támadások, miközben a konfliktus második hetébe lépett. Katar és az Egyesült Arab Emírségek arról számolt be, hogy elfogtak ellenük indított rakétákat, emellett Kuvait, Szaúd-Arábia, Bahrein, Omán és Irak is érintetté vált, valamint egy ciprusi brit légibázist is találat ért.

A nagykövet az interjúban arról is beszélt, hogy Irán részéről „megvan a hajlandóság arra, hogy ne támadjuk, ne csapjunk le a szomszédainkra”, ugyanakkor fenntartotta, hogy a válaszlépések „az amerikaiak és az izraeli rezsim tevékenységétől függenek”.

Hozzátette, „ha az agresszió folytatódik, kétség sem fér hozzá, hogy meg fogjuk védeni magunkat”, és amennyiben katonai bázisokat használnak Irán ellen, „kétség sem fér hozzá, hogy ennek megfelelően megvédjük magunkat”, még ha ezt nem is kívánják.

A beszélgetés különleges jelentőséggel bírt, mivel iráni vezetők ritkán adnak nyilvános interjút nyugati médiumoknak, különösen egy olyan időszakban, amikor a térségben egyre szélesebb körűvé válik a fegyveres konfliktus.

Mousavi határozottan visszautasította azt az állítást, hogy Irán lett volna a háború kiindulópontja, és elutasította Donald Trump amerikai elnök követelését is, amely szerint Teheránnak feltétel nélkül meg kellene adnia magát.