Irán politikai rendszere példátlan fordulóponthoz érkezett, miután a Sky News beszámolója szerint az ország legfelsőbb vezetője, Ali Khamenei életét vesztette a szombati amerikai–izraeli légicsapások során, és ezzel megnyílt az út az utódlás kérdésének rendezése előtt, ami nemcsak belpolitikai, hanem regionális és globális következményekkel is járhat.

A brit hírtelevízió értesülései alapján a legfőbb esélyes az utódlásra a néhai vezető fia, Mojtaba Khamenei, aki 56 éves síita vallási vezető, és bár hivatalosan soha nem töltött be kormányzati tisztséget, neve most mégis az első számú jelöltek között merült fel.

A Reuters hírügynökségnek két forrás is azt mondta, Mojtaba Khamenei túlélte az elmúlt napok iráni katonai csapásait.

Irán politikai berendezkedése a „vilájat-e fakíh”, vagyis az iszlám jogtudósok gyámságának elvére épül, ami szerint a legfelsőbb vezetőnek magas rangú, politikai és vallási tekintéllyel rendelkező személynek kell lennie. A rendszer sajátossága, hogy a legfelsőbb vezető kezében összpontosul a legnagyobb hatalom, beleértve a fegyveres erők feletti irányítást is, így az utódlás kérdése az egész államszerkezet stabilitását érinti.

A Sky News szerint háromtagú vezetői tanács alakult az ország ideiglenes irányítására a legfelsőbb vezető halálát követően. A testület tagjai:

• Masoud Pezeshkian, Irán reformer elnöke
• Gholamhossein Mohseni Ejei, az igazságszolgáltatás keményvonalas vezetője
• Alireza Arafi, jogtudós és a Baszidzs nevű önkéntes félkatonai szervezet vezetője

Ali Khamenei a nyilvánosság előtt soha nem nevezett meg hivatalosan utódot, ami most még inkább felerősíti a találgatásokat, különösen annak fényében, hogy a fia neve egyre hangsúlyosabban kerül elő a lehetséges jelöltek között.

A döntés kulcsszereplője az iráni Szakértők Gyűlése, vagyis az Assembly of Experts, amelynek feladata a legfelsőbb vezető kiválasztása. A testület egyik tagja úgy nyilatkozott, hogy a gyűlés „közel” áll ahhoz, hogy döntést hozzon az új vezető kinevezéséről.

Mivel a legfelsőbb vezető személye meghatározza Irán bel- és külpolitikáját, az új kinevezés nem csupán hatalmi kérdés, hanem az ország jövőbeli irányvonalát is kijelölheti.

Az események súlyát növeli, hogy a térség már eddig is komoly feszültségektől volt terhes, így az iráni hatalmi átmenet kimenetele a nemzetközi közösség figyelmét is magára vonja, különösen annak tükrében, hogy a döntés most egy zárt vallási-politikai testület kezében van.

Izrael közben jelezte, bárki is legyen a következő vezetője az iráni rezsimnek, azzal végezni fognak, célpontként tekintenek rá.