A rakétakísérlet időzítése és jellege komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, különösen annak fényében, hogy több nyugati ország a korábbi években is az iráni űrprogramot a ballisztikus rakétafejlesztések fedőprojektjeként értelmezte.

Az iráni állami hírügynökség, az IRNA úgy nyilatkozott, hogy a teszt célja „bizonyos új technológiák értékelése” és a jövőbeli műholdrendszerek teljesítményének javítása volt. Ugyanakkor a Qased rakéta – amit először 2020-ban bocsátottak fel sikeresen katonai műhold pályára állítására – ezúttal nem juttatott műholdat az űrbe. Ehelyett az iráni hatóságok szerint a mostani próba elsősorban a rakétarendszer tervezési módosításainak ellenőrzésére irányult.

A rakétaprogram körüli politikai és katonai gyanakvá

A Newsweek amerikai hírmagazin szerint a rakétakísérlet nemcsak technológiai szempontból, hanem geopolitikai értelemben is súlyos következményekkel járhat, mivel újabb bizonyítékként szolgálhat arra, hogy Irán katonai célokra is alkalmazható űrtechnológiát fejleszt. A Qased rakéta ugyanis folyékony és szilárd hajtóanyag kombinációját használja – ez a konfiguráció gyakran megjelenik a ballisztikus rakéták konstrukcióiban is. Bár Teherán rendre hangsúlyozza az ilyen programok polgári jellegét, számos nyugati kormány kétségbe vonja ezeket az állításokat.

Tom Cotton republikánus szenátor például a közösségi médiában „megtévesztésként” minősítette a rakétatesztet, azt állítva, hogy Irán valójában fegyverrendszerek fejlesztésére használja ezeket a technológiákat. Eközben Donald Trump amerikai elnök újabb figyelmeztetést fogalmazott meg Teheránnal szemben. A Truth Social platformon közzétett bejegyzésében azt írta: „Természetesen azok voltak, ahogy azt már korábban is mondtam, és ismét meg fogjuk tenni, ha szükséges!” – utalva ezzel az iráni urándúsító létesítmények ellen végrehajtott amerikai csapásokra. Trump kijelentése Abbas Araghchi iráni külügyminiszter Fox News-nak adott interjújára reagált, amiben az iráni diplomata megerősítette: a június 22-i támadások „kulcsfontosságú dúsító létesítményeket semmisítettek meg”.

Újabb feszültségforrás a Közel-Keleten

A rakétateszt alig néhány héttel az izraeli-iráni háború után történt, ami már önmagában is példátlan közvetlen katonai konfrontációt jelentett a térség két legfeszültebb viszonyban álló hatalma között. Ebben az érzékeny időszakban minden ilyen típusú katonai-technológiai aktivitás – különösen, ha annak kettős felhasználási lehetősége is fennáll – komoly hatással lehet az iráni nukleáris program körüli tárgyalásokra, valamint a térség stabilitására.

A diplomáciai megfontolások mellett a fejlesztés arra is rávilágít, hogy Irán folytatja önálló űrtechnológiai képességeinek bővítését, miközben a nemzetközi közösség továbbra is a transzparencia hiányát és a potenciális katonai kockázatokat emeli ki.